2011. február 28., hétfő

W.W.J.D?

Egy nagyon áldott vasárnapban volt részem a tegnap, amikor Isten sok mindenre tanitott. Ezekből kiemelem a keresztyén élet rendjét: imádkozás, magaviselet, beszéd. Legyek állhatatos, kitartó az imádkozásban. Bölcsen viselkedjek. Beszédem legyen mindig sóval fűszerezett.
A csendből újra a forgatagba találom magam. De örülök ennek, ugyanis a hétköznapokban tudom leginkább alkalmazni azt amire Isten tanit. Nem rég néztem meg azt a filmet "Mit tenne Jézus?", ide a blogomba is bemásolom a linket és amennyibe van időtök megéri, hogy megnézzétek. Isten ezen a filmen keresztül sok mindenre megtanitott, de legfőképp arra, hogy minden helyzetet amiben vagyok vagy kerülök úgy reagáljam le, hogy arra a kérdésre válaszoljak "Mit tenne Jézus?". Nem azt mondom, hogy könnyű, de működöképes. Ez a film által méginkább meggyőződtem arról, hogy megtudjuk változtatni a környezetünket egyszerűen azzal, ahogy élünk. Én már elkezdtem gyakorolni ebben magam és kivánom, hogy ti is minden helyzetben úgy tegyetek, ahogy Jézus tenne.
http://www.filmnet7.com/index.php?option=com_k2&view=item&id=55:mit-tenne-jézus?&Itemid=2
(Egy régebbi bejegyzésemben irtam arról a filmről, hogy "Levelek Istenhez", ami egy rákos kisfiúról szól, ezen a linken azt is megtaláljátok.)
Ne feledd mindent amit teszel arra legyen válasz, hogy W.W.J.D? (What would Jesus do?) = Mit tenne Jézus?.

2011. február 26., szombat

Az elmaradt képek...

készülödés a pizsoma partyra...

a party gyertyafényes vacsorával kezdődött...ez csak a hideg tál (meleg étel is volt)....

természetes "gyertyatartó"...

a szülnapi torta, ami a partyn lett elfogyasztva...


a "pizsi party" csak lányoknak volt...


evés után következtek a játékok, az activityvel kezdtünk, ami itt is látható...


a harmadik tortám, amivel a bibliakör lepett meg...

fiatalok a bibliakörről, többnyire orvosisok, de most mások is voltak:)
Ezek voltak az elmaradt képek a múltkori bejegyzésemből. Most röviden az utóbbi időkről.
Mostanában még gyorsabban telnek a hetek, mint eddig, mivel többet vagyok egyetemen, két nap teljesen reggel 10-től, ill. 8-tól este 8-ig ott vagyok, mire haza jövök egy két dolgot teszek és már éjfél elvan múlva. De nem baj ez, hálás vagyok az Úrnak azért mert tanulhatok és egyetemre járhatok, ez is kegyelem.
Sikerült a teológiára elkészitenem a dolgozatokat, úgyhogy még csak a vizsga anygaot kell jól megtanulni és azután kéne az orvosira is ráhajtani. Az utóbbi időszakban nagyon tapasztalom azt, hogy Isten mennyire kimerithetetlen erőforrás. Ugyanis annyi elvégzendő feladatom van, olyan nagy a menet, hogy éjjelenként mikor lefekszem csodálom azt, hogy mennyire betölt az Úr az Ő erejével. Az utóbbi pár hétbe felettébb megáldott az Úr amiért nagyon hálás vagyok. Egyszerűen csak csodálni tudom az Ő szeretetét, a hozzám, az emberek iránt való hűségét. Ami nagyon megerősit engem naponta az az Ő Igéje, ami az élet forrása.
Egy pár igét ezekből veletek is megosztok:
"Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg - mondja könyörülő Urad."(ézs54,10)
"De nem kell sietve vonulnotok, nem kell futva mennetek, mert az Úr jár előttetek, Izráel Istene lesz mögötettek is."(ézs52,12)
"Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét nagyon erőssé teszi."(ézs40,29)
Ezek az igék, igéretek erősitsenek benneteket is a nehéz időkben.
Legyen egy nagyon áldott vasárnapotok, amikor a hétköznapokból félre vonulva tudjatok megpihenni és felüdülni, hogy újult erővel kezdhessétek az előttetek álló hetet. :)

2011. február 21., hétfő

Prefix váltás avagy 20

A szesszió már lassan jó két hete lejárt. Azóta nagyon pörgös lett az élet. A múlt hét előtt vakáció volt, de számomra nem mivel a teológiára tanultam, igy ott is sikeresen letettem egy pár vizsgám, kettő még hátra van márciusra. Kegyelem volt az ott létem és amit a teológián megtapasztaltam, majd erről bővebben befogok számolni, csak azért hogy ti is megláthassátok Isten hűségét.
A múlt hétfő óta itthon is beindult az egyetem, jó zsúfolt és fárasztó programmal. Közben megérkezett már egy hete a barátnőm Svájcból, akinek nagyon örülök, és minden együtt töltött pillanat, beszélgetés nagyon áldott. Úgy örülök annak, hogy most együtt lehetek vele és nem is merek arra gondolni, hogy majd vissza kell menjen. Külön öröm számomra az is, hogy kisbabát vár. Ez a második gyerekük lesz.
És akkor most röviden a hétvégéről, amiről nagyábból már a cim is árulkodik. Nagyon hálás vagyok az Úrnak az életért, amit Tőle kaptam ajándékul és az élet apróbb - nagyobb örömeiért. Isten volt az aki mindeddig megtartott és amit a tortámra is irtam ugyan azt irom most is "Eben- Háézer" (héberül) , ami azt jelenti "Mindeddig megsegitett az Úr". Igen most már el kell árulnom, hogy pénteken töltöttem a 20. életévem, vagy ahogy a lakotársnőm fogalmazott prefix váltás. Nem érzem azt, hogy öregednék, hanem annál inkább, hogy fiatalodok. :)
Péntek óta mindennap ünnepeltem. A legjobb barátnőm már szesszióba bejelentette, hogy a szülinapom vele kell töltsem. Igy mikor pénteken jövök ki az egyetemről kaptam egy "ajándékot", amiben egy város térkép és egy cetli volt, és persze egy szalvéta amin volt az utasitás, hogy menjek a nagy korházban és a radiológia előadó teremmel szemben a pad mögött lesz a következő levelem. Miután azt megkaptam a Kárpátok negyedbe kellett mennem a postához és az előtte álló postaláda alatt volt a következő utasitás. Onnan a zsidó zsinagogához, miután a főtérre az ismeretlen szoborhoz, és végül a vár kapubástyánál volt az utolsó levél, miután a vár sétányon találkoztam vele és megkaptam ezért a végig járt utért a jutalmam. Nem mondom nagyon frappáns ötlet volt, de azért bevallom nem gondoltam volna, hogy a "fél várost" legyalogoltatja velem egyedül a szülinapom alkalmával. Aztán rávett, hogy jöjjünk haza, mert kell valamit tegyen, utánna téleg együtt megyünk. Mikor haza jöttem, és beléptem a szobámba egy nagy torta meg rózsa az asztalon, hát a szüleim leptek meg. És az egész város járatattás csak egy nagy kamu volt, hogy a szüleim megtudjanak lepni. Csak én már annyira fáradt voltam, hogy nem is tudtam igazán élvezni.
Szombaton folytatódott az ünneplés, este 19 órától lány "pizsoma party" volt nálam, amit gyertyafényes vacsorával kezdtünk aztán játékokkal folytattuk. 10 voltunk de nagyon szuper volt, olyan vicces volt mindenki pizsomába és úgy "bulizni". Mindenkinek a tányérába készitettem egy igeverses lapot, amit vacsora előtt felolvasott mindenki, a közös az volt ezekben, hogy mind az Úr mondt, és mind igéretek voltak amiket megragadhatunk magunknak. Azután imádkoztunk ketten és kezdődött a party reggel 5-kor feküdtünk le.
Vasárnap délben még folytattuk egy fiatal házaspárral és két barátnőmmel, ez már nem vacsora, hanem gyertyfényes ebéd volt. Délután újra gyülekezetbe mentünk, de mikor jöttem haza, akkor éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. De azért jó volt "három nap, és két éjjel" ünnepelni.
Mire azt hittem, hogy most téleg lejárt, erre ma este bibliakör után a fiatalok, akik itt voltak ők is megleptek egy tortával és énekkel.
Ezek után azt mondom nem is olyan rossz 20 évesnek lenni. Holnap teszek fel képeket is, mivel most már nagyon késő van és még kell olvassak, mivel egy 10 oldalas dolgozatot kell készitsek a teológiára a hétvégéig.
Legyen mindennapotok telve örömmel, hálával és szeretettel, és akkor minden nap ünnep nappá vállik. :)
(És köszönöm mindenkinek a meglepiket és az üzeneteket.)