A nehézségekben is hálás lenni...

Mivel nagyon sokan kérdezgetik, hogy mi van velem, merre tart az életem úgy gondoltam, hogy ideje irni. Egyben pedig hasznossá teszem az utazásom is, mivel épp buszon ülök és Budapest fele tartók. Nem sokat akarok irni csak épp e hét tapasztalatait megosztani és imatámogatásotokat kérni. Ugyanis hiszem amit Isten Igéje mond, hogy "amit csak ketten vagy hárman az én nevemben kértek megadom nektek".
Az elmúlt vasárnap a gyülekezetünkben hálaadónap volt, és nagyon megragadott engem egy gondolat "a Sátán támadása ellen a legjobb fegyver a hálás sziv" (saját megfogalmazás). Úgy éreztem ezt a bátoritást Isten a legmegfelelőbb pillanatba küldi, ugyanis szombat este már megint azt éreztem, hogy újra összejönnek a dolgok az életemben és padlóra akarnak küldeni. Nehéz harcolni a csüggedés ellen és teljes mértékben Istenben bizni. De újra megtanultam nem a körülményeimre nézni, hanem csak egyedül Jézusra. Emlékeztetnem kellett önmagamat a római levélben levő igazságra "azt pedig tudjuk, hogy akik Isten szeretik azoknak minden javukra van", és a zsidókhoz irt levélben valóra "Isten soha nem ad többet, mint amit elbirunk hordozni". És ezt már n-szer megtapasztaltam, hogy valóban igy van, mivel Isten hűséges és igéreteit megtartó.
Érdekes napjaim voltak hétfőn reggeltől estig egyetemen, kedden pedig órák után maradtam a sebészeten ügyeletbe, a tegnap pedig teljesen kidöltem, olyan szempontból, hogy 39 fokos lázba égtem, rázott a hideg és minden izületem, izmom fájt, az egész testemben fájadalmat éreztem. De ennek ellenére ültem az iróasztal mellett és éjjel kettőig tanultam, ugyanis holnap lesz két ZH, és egy nagy viszgám, szomabton pedig egy ZH és egy kiselőadást kell tartsak. Vasárnap pedig mikor lejárnak a teológián az óráim megyek Szigetszentmiklósra, ahol prédikálnom kell. Vasárnap pedig éjfélkor indulok haza ugyanis kedden délelőtt urológia parciálisom van. Ma sem voltam jobban, hőemelkedéssel de útnak indultam feladataim teljeseiteni. És akkor jön a megszokott kérdés "hogy birod?", "én killenék készülve és nagyon tacson lennék", "és ezekért hogy lehet hálás lenni?" (évfolyamtársaim, barátaimat idéztem).
Birom. És nem azért, mert én olyan ügyes vagyok, hanem azért, mert azt mondta Jézus nekem "Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz". Azért, mert Pállal együtt vallhatom "Mindenre van erőm a Krisztusba, aki engem megerősit". Azért, mert a tegnap reggel azt az igét hozta elém az Úr, hogy "Ami embernek lehetetlen, az Istennek lehetséges". És máris itt van egy csomó hála ok: hálás vagyok az erőért amit Isten mindennap ad nekem, hálás vagyok azért, mert semmit nem egyedül kell csinálnom, hanem Vele együtt, hálás vagyok, mert Istennek semmi sem lehetetlen és ezt már hasonló helyzetbe megtapasztaltam.
Nem vagyok padlón, és nem vagyok kikészülve, mivel tudom, hogy Isten nem ad többet, mind amit elbirok viselni.
Lehet hálás lenni, mivel tudom azt, hogy Isten jobban ismer engem, mint én önmagam, mivel tudom, hogy Ő szeret, és amit megenged az életemben az javamra van.
Nem csüggedek és nem hátrálok meg, mivel "nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk".
Újra meg újra visszatér az életembe ami a blogomba is a hit, azt mondta az Úr Jézus, hogy "Minden lehetséges annak, aki hisz" és azt is, hogy "Az Istennél semmi sem lehetetlen". Ezért hiszem, hogy Ő most is itt van, ezekben a napokban is velem lessz és befog tölteni az Ő bölcsességével, erejével, áldásaival kisér utamban. Erőt és időt fog adni, hogy az urológia parciálisra is tudjak fel készülni. Hiszem, hogy Ő az orvosok orvosa és megfog gyógyitani, ha pedig nem tenné meg akkor a betegség is javamat szolgálja (talán pihenésre is fog időt szánni, mivel rá leszek kényszerülve).
Azért osztottam meg ezeket veletek, hogy elsősorban bátoritsam azokat akik nehézségek közt vannak, hogy higgyenek Istenben és minden dolgukat bizzák Rá "Minden gondotokat Őreá vessétek, mivel neki gondja van rátok" (1Pt5,7). Véssétek ezeket az igéket a szivetekben és ne feledjétek a hálás sziv a legjobb fegyver a Sátán támadásai ellen. Másodszor pedig azért, ahogy az elején is emlitettem imádkozzatok értem, hogy erősitsen az Úr Lelke ezekbe a napokban.

Az elmúlt időkről és a hit erejéről...

Nem igazán volt időm blogozni, és csak most látom milyen rég nem irtam.
Azóta rengeteg dolog történt... röviden egy pár pontba összeszedve: TDK dolgozatot irtam, átestem a második szesszión is, ismerőseim mellett voltam mikor világra hozták gyermekeiket, a sebészeten aktiváltam, azután pedig Svájcban voltam négy és fél hetet nyaralni. Most pedig újra itthon. Az az igazság, hogy a mindennapok azért nem csak igy egyszerűen teltek, hanem mindennapnak megvolt a maga kihivása, harca és hála az Úrnak győzelme.
Ez az évem valami hihetetlenül telt, egyik áldás követte a másikat, győzelem győzelemre ért. Az Úr nagyon megáldott, sőt feletébb megáldott és érdememen felül halmozott el minden jóval.
Megtanultam azt ebben az elmúlt pár hónapban, hogy bizzak Isten igéretében, épitsek arra és soha ne vonjam kétségben azt amit Ő megigért, mivel Ő igéreteit megtartó Isten.
Annyira megszégyenültem egy reggel, amikor azt mondta nekem az Úr az Ő igéjén keresztül "Miért gondoljátok ezeket a ti szivetekben?... Mert hitében nem gyengült meg, amikor arra gondolt, hogy százesztendős lévén, elhalt már teste, és Sára méhe is elhalt. Isten igéretét nem vonta kétségbe hitetlenséggel, sőt megerősödött a hitben, amikor dicsőitette Istent."(Mk2,8, Róm4,19-20). Ábrahám nem vonta kétségbe Isten igéretét, hát mi se vonjuk, mert ha Ő megigért valamit nekünk akkor megadja, lehet hogy sokszor mi is a körülményeinkre nézünk és azt mondjuk, mint Sára, hogy lehetetlen ez, nevetséges és Sárához hasonlóan mi is nevetünk. De az Isten időzitése az tökéletes, és amit Ő megigért azt megadja. Ábrahám hitt és megkapta az igéret gyermeket Izsákot. Bátoritalak arra, hogy ti is higgyetek, higgyétek hogy amit Isten megigért nektek azt megkapjátok. Nekem is tett egy igéretet Isten az év elején, és a legnehezebb órákban, napokban ebben az igéretbe kapaszkodtam, és hittem, hogy Isten megigérte és megfog történni az, győzelemre fogok jutni, és úgy történt. Úgy fogalmaznám meg sokszor a hitet, hogy az az erő ami működésbe hozza Isten hatalmát a földön.
A zsidókhóz irt levél irójának a szavaival bátoritalak benneteket: "Nézzetek fel a hit szerzőjére és annak bevégzőjére Jézusra, hogy lelketekben megfáradva el ne csüggedjetek."

Jézus él, és Ő ma is megjelenik!

Nagyon tudom csodálni Jézus tanitványnőit, mivel ők olyan kitartóak voltak  mellette. Igen Jézus tanitványai, ahogy ma sem, akkor sem csak férfiakból álltak. És mivel nem olyan rég volt a húsvét, ezért a húsvéti történetből kiindulva vizsgáltam egy nő életét, akitől sokat tanultam. Ez a nő nem más, mint magdalai Mária, Jézus hűséges követője. Ez a Mária hét ördögtől megszállot nő volt, akit Jézus meggyógyitott, úgy hogy kiűzte belőle az ördögöket. Mária ettől fogva Jézus követőjévé vállt és nagyon szerette Őt. Megfigyeltem azt, hogy Mária végig ott volt Jézus mellett, az Ő szenvedéseiben. Minden evangélista emlitést tesz róla, hogy ott volt a kereszt alatt, ott volt amikor levették Jézus testét a keresztről és eltemették, és az első volt aki ment a sirhoz megkenni Jézus testét a szombat elmúltával. Mindez Mária szeretetét, hűségét, kitartását bizonyitja. Érdekes az, ahogy János leirja a feltámadás történetében azt, hogy magdalai Mária korán reggel mikor ment a sirhoz és meglátta, hogy a kő el van véve a sirbolt elől, akkor elfut a tanitványokhoz. Péter és János vele mennek, és miután meglátják a lelpleket ahol Jézus feküdt hazamennek. De Mária ő nem ment haza, ő ott  maradt és sirt. Jézus megszólitja őt, de ő nem ismeri fel azt hiszi, hogy a kertész az, azután mikor Jézus nevén szólitja, akkor Mária felismeri Őt.
Jézus él, és Ő ma is megjelenik, Ő ma is keresi a Máriához hasonló lelkületű embereket. Előszőr is Jézus a szerető szivűeknek jelenik meg. Mária nagyon szerette Őt. Én mennyire szeretem Jézust? Te egyáltalán szereted Őt? Azt mondta az Úr Jézus akinek sok bocsátatik meg, az jobban szeret engem. Ha már Máriához hasonlóan volt találkozásod Jézussal, Ő ha téged is meggyógyitott, akkor te is tudod szeretni Őt. Ha pedig ez még nem történt meg veled, akkor kérheted Őt, hogy neked is jelenjen meg és érintsen meg, mert elég Jézusnak egy érintése ahhoz, hogy tönkre ment életed, összetört lelked meggyógyuljon. Másodszor a hűséges, kitartó szivűeknek jelenik meg az Úr! Mária mindvégig kitartott Jézus mellett. Én mennyire vagyok hűséges? Gyáván megtagadom, mint Péter, vagy Júdáshoz hasonlóan egy pár lejért elárulom, vagy Máriaként végig mellette maradok, a kereszt alatt is ott vagyok? Ha Mária is haza ment volna Péterrel és Jánossal együtt, akkor nem tudott volna Jézus neki megjelenni a sirnál. Sokszor időt kell adjunk Istennek, hogy megjelenjen nekünk. Az a probléma, hogy nagyon hozzá vagyunk ahhoz szokva, hogy pörög az élet, mindennapjaink csak a rohanásról szólnak. Reggelente épp egy igét elolvasunk, és két mondatba eldaráljuk az imánk és már futunk is. Egész nap rohanuk, este pedig annyira fáradtan roggyunk az ágyban. hogy egy mondat után bele alszunk az imánkban. És mikor van akkor Istennek ideje, hogy megjelenjen nekünk? De a jó hir, hogy ezen változtathatunk. Minden időnk amivel rendelkezünk, azt mind Istentől kaptuk, igy ne essen nehezünkre egy keveset adni belőle Neki. Annyira jó reggel korábban felkelni, nyugodtan Igét olvasni, és imádságaimban valóban beszélgetni Vele. Este pedig nem úgy lefeküdni, hogy amit reggel kértem Tőle azt meg se köszönjem, hanem újból beszélgessek Vele, megnyissam Bibliám, hogy Ő válaszolhasson nekem. Időt adni Neki, hogy Ő megjelenhessem nekem. Ha kipróbálod meglátod, hogy mennyivel drágább mindennél a Vele töltött idő, milyen jól esik az amikor Ő neveden szólit meg, ahogyan Máriát is és beszél veled, válaszol kérdéseidre, békességével tölt el, és szeretetével vesz körül. Harmadszor pedig Jézus szolgálat közben jelenik meg. Mária szolgálni akart Jézus felé azzal, hogy ment megkenni az Ő testét. De én hogyan tudnák Jézusnak szolgálni, hiszen Ő már nincs itt a Földön, soha nem láttam, kérdezzük. Nagyon egyszerűen. Az Úr Jézus azt mondta, ha eggyel a kicsinyek közül jót tesztek, akkor Velem teszitek azt. Na igy lehet Jézusnak szolgálni, hogy mások felé szolgálok.
A jó hir tehát az, hogy Jézus meghalt a bűneinkért, hogy nekünk életünk legyen, és ne kelljen mi megfizessünk értük. De ezzel nem lett mindennek vége, mivel Ő harmadnapon feltámadott és Ő ma is él. És ahogy akkor megjelent a tanitványainak és sokaknak, ugyanúgy ma is megjelenik. Hogyan és kiknek jelenik meg? Szolgálat közben jelenik meg, és a szerető szivűeknek, a kitartó és hűséges szivűeknek. Mária egy ilyen nő volt akinek megtudott jelenni az Úr. Szeretnék én is egy ilyen nő lenni, aki szeressem az Urat mindennél jobban, aki mindenemmel Neki szolgáljak (ugyanis mim van amit ne Tőle kaptam volna), és mindhalálig hű legyek hozzá.
Hálás vagyok az Úrnak, mivel megjelent nekem is, Ő meggyógyitott engem is, és mert Máriával együtt mondhatom "Láttam az Urat!"(Jn20,18b)
Neked már megjelent az Úr, te már láttad-e Őt? Adj időt Istennek, hogy megjelenjen neked!

B.Ú.É.K. = Bizd Újra Életedet Krisztusra!

Istentől gazdagon megáldott új évet kivánok mindnyájatoknak, habár már 23 nap eltelt, de azt szokták mondani jobb később, mint soha.

Ebben a bejegyzésemben nem az elmúlt időről fogok beszámolni, mivel renegeteg minden történik az életemben naponta, nagyon sok áldást kaptam az Úrtól már ebben az elmúlt 23 napban is, de nem annyira sokat, hogy nem kaphatnék mégtöbbet. Nap mint nap jobban tapasztalom, hogy szeret az Úr és az a csodálatos, hogy téged is épp annyira erősen szeret, mint engem, mivel "nem személyválógató az Isten". Az elmúlt két hét preszesszió volt, amikor nagyon sok vizsgám volt, és ma kezdődőtt el a szesszió, ami 3 hétig tart, úgy hogy egy darabig megint eltűnők, és beletemetkezem a könyvekben, de nem hagyom ki a Könyvek Könyvét, ami számomra az élet, az erő forrása, útmutató, irányt adó, és sorolhatnám, hogy még mennyi minden: bátorit, vigasztal, megfedd ha kell. Tudjátok miről beszélek a Bibliámról, Isten Igéjéről. És most igazából egy igerészt szerettem volna megosztani veletek, amit ennek az évnek az első napján kaptam az Úrtól, és kivánom, hogy ez a ti életetekben is válljon valóra. Ez az ige rész áldások igérete, de van egy feltétel is benne, sőt ezzel kezdődik. Részed lehet Isten áldásaiban, de csak akkor ha engedelmesen figyelsz az Ő szavára, és teszed az Ő akaratát. Hát adjon erőt az Úr mindannyiunknak, hogy ebben az évben még odaszántabban tudjuk követni Őt, legyünk készek mindig meghallani az Ő hangját és tenni az Ő akaratát.

„Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesited mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged az Úr. Rád szállnak mindezek az áldások, és kisérnek téged, ha hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára.
Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, termőfölded gyümölcse és állataid ivadéka, teheneid ellése és juhaid szaporulata. Áldott lesz kosarad és sütőteknőd. Áldott leszel jártdoban – keltedben! Vereséggel sújtja az Úr ellenségeidet, ha rád támadnak: egy úton vonulnak föl ellened, de hét úton menekülnek előled. Áldást bocsát az Úr csűreidre és minden vállalkozásodra, és megáld azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked. Az Úr a maga szent népévé emel téged, ahogyan megesküdött neked, ha megtartod Istenednek, az Úrnak a parancsolatait, és az Ő útjain jársz. A föld valamennyi népe látni fogja, hogy az Úr nevéről neveznek, és félnek tőled. Bövőlködővé tesz téged az Úr méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáidnak, hogy neked adja. Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát, az eget, és idejében ad esőt földedre, és megáldja kezed minden munkáját. Te kölcsönadsz a többi népnek, de te nem szorulsz kölcsönre. Elsővé tesz téged az Úr, nem utolsóvá, mindig fölül leszel, és nem alul, ha hallgatsz az Úrnak, Istenednek a parancsolataira, amelyeket ma megparancsolok neked, hogy megtartsd és teljesitsd azokat, és ha nem térsz el se jobbra, se balra azoktól az igéktől, amelyeket ma megparancsolok neked, nem jársz más istenek után és nem szolgálsz azoknak.” (5Móz28,1-14)

Szeret az Úr és gondotvisel rólam...

Röviden a nagyon fontos dolgokat osztanám meg veletek, azt ahogyan Isten gondot viselt rólam az elmúlt hónapokban, és ahogyan megtapasztaltam az Ő szeretetét.

Előszőr is a nyár azért volt jó, mert maximálisan azt csinálhattam két hónapig amit szerettem, vagyis intenziven a klinikára jártam és sok műtétben részt vettem, mivel a prof betett a krónikus műtéti programban, azon kivül pedig az ügyeletekben is amikor műtét volt és olyan doki volt ügyeletes megengedte, hogy részt vegyek a műtétben. Augusztustól kénytelen voltam abban hagyni, mivel csak egy hónapom volt hátra a vizsgákig. De a sok fáradság, nem átalaudt éjszakák kiütöttek rajtam, mivel lebedegedtem. Ennek ellenére még lázasan elmentem a barátnőmmel Segesvárra és Brassóban kirándulni, ami külön élmény volt, teli kihivásokkal. Mikor haza jöttünk még betegebb voltam és mire kezdtem meggyógyulni, jött hozzám Váradról a barátnőm, itt volt nálam 5 napig ami nagyon jó kikapcsolás volt számomra. És lassan rá kellett ébrednem arra, hogy még kereken két hét és kezdődnek a vizsgák, én pedig nem tanultam még majdnem semmiből. És igy intenziven elkezdtem tanulni, csakhogy négy nappal vizsga előtt hivott a tulajom, hogy mivel nincs lakótársam csomagoljak össze és költözzek el. Nem is kaptam hirtelen más lakást, édesapám jött segiteni a költözésben, két barátomhoz elvittem felét-felét a csomagaimnak, aztán én végül egy barátnőmnél szálltam meg egy hónapig, amig a viszgák voltak és lakást találtam. Úgy éreztem akkor, hogy most minden nagyon össze jött, és ez több, mint amit eltudok viselni, habár az Úr azt mondta, hogy soha nem ad többet, mint amennyit elbirunk hordozni. Próbáltam hittel ráállni erre az igéretre....utólag pedig be kell vallanom, hogy téleg csak annyit kapunk amennyit elbirunk hordozni. Az Úr nagyon megerősitett abban az időszakban, habár nagyon sok megpróbáltatáson kellett át menjek a vizsgák alatt, az Úr velem volt, Ő felemelt és kiemelt a mélységeből, megmutatta a hatalmát és győzelemre jutatott. Annak ellenére, hogy nagyon sok viszgám volt, az összes sikerül, a dicsőség egyedül az Ővé. Megtapasztaltam azt, hogy mennyire igaz a következő igevers: "Ha kiállt hozzám, én meghallghatom, vele leszek a nyomorúságban kiragadom onnan és megdicsőitem őt."(Zsolt91,15). Habár az elején én azt gondoltam amit Dávid mondd a 77 zsoltár 11 versében "Az az én bajom, gondoltam magamban, hogy megváltozott a Felséges jóindulata." Bűnbánatot kellett tartanom ezért, mivel Isten nem változik meg, benne nincs sem változás, sem változásnak árnyéka. Ő mindent amit megenged az életünkben céllal engedi meg, az javunkra van, azáltal formál minket. Mindemellett még megtanultam azt is, hogy mielőtt bármi érne engem az egyszer Isten elében kerül és csak mire Ő igent mondd fog történni velem. Ezt láthatjuk világosan a Jób esetében is. Ugyanakkor jó volt ez az időszak mivel új embereket ismertem meg, akiknek bizonyságot tehettem Istenről, akiket Isten ugyszintén megsegitett és megláthattuk együtt, hogy Istennek hatalma van. Miután a vizsgák lejártak, Kolozsváron volt a volt tanáraimat és egy osztálytársnőmet meglátogatni, ugyanakkor az egyetemet bemutatni a suliban. Azután két nappal egyetem kezdés előtt lakást is találtam, ami most már otthonná varázsolódott és amit nagyon szeretek.

Nagyon hálás vagyok az Úrnak az elmúlt hónapokért, a nehézségekért, a szeretetéért, gondviseléséért, szüleimért, barátaimért, társaimért, tanáraimért. Hálás vagyok a mindennapok apró örömeiért, kihivásaiért, a harcaimért, a győzelmeimért. Hálás vagyok, hogy egyetemre járhatok és tanulhatok, egyszerűen naponta azt csinálhatom amire mindig vágytam, amit nagyon szeretek.

Ne feledd, ha bármi ér is téged az nem véletlen, mielőtt téged ért volna, egyszer Isten előtt volt és ha Ő megengedte akkor Ő már előre elkészitette a kimenekedés útját is neked csak türelmesnek kell lenned, hinned kell, imádkoznod és várnod, hogy Isten cselekedjen!

Pörög az élet...

Akkor érzem igazán, hogy élek, amikor pörög az élet és van mit tenni. Hát az elmúlt két hét eseménzdúsan zajlott le. Húsvét vasárnapján mentem haza szüleimhez, hogy együtt ünnepejlük a Feltámadott Krisztust, és már hétfő délben vissza is jöttem Vásárhelyre, mivel ügyeletbe mentem a sebészetre. Érdekes volt ez az ügyelet, örömmel mentem mivel a kedvenc dokim volt és nagycsütörtökön is vele voltam ügyeletben, amikor bemehettem műtétre is és csinálhattam valamit, és persze ilyen reményekkel mentem most is, csakhogy most nem engedett be a műtétbe, mivel a rezidensekkel műtött. Ugyanakkor egy kis félelem is volt bennem, mivel csütörtökön azt mondta, hogy feltesz egy kérdést és ha erre válaszolok akkor megtér és búzgó követője lesz az Úrnak. A kérdés az igy hangzott "Isten miért engedi meg, hogy megszületik egy gyermek egézségesen és 2-3 évesen meghal leukémiában?". Amit akkor mondtam semmit nem fogadott el, erre azt mondtam, hogy hétfőn fogok rá válaszolni az ügyeletben, mert addig imádkozok és konzultálók az Atyával. Ezért egy kicsit félelem volt bennem, mert nagyon sokat imádkozok ezért az orvosért és a családjáért, nagyon szeretném, hogy megtérjen. Arról amit válaszoltam, majd a következő bejegyzésemben irók, addig a további eseményekről.

Kedd reggel jöttem haza a korházból, és este vissza mentem újra ügyeletben szerda délutánig ott voltam. És az Úr megáldott mivel a keddi ügyeletes szakorvos beengedett egy "fibrom uterin" műtétében, ez érdekes volt mert ilyen műtétet még eddig nem láttam. Nagyon meglepődtem, hogy milyen kedves volt, mint a két szakorvos és milyen sokat magyaráztak. Sőt a másik szakorvos mondta, hogy csütörtökön mehetek az ő "tumor abdominal" műtétében. Hát nagyon hálás voltam az Úrnak ezért. Úgy örültem, hogy odatett, hogy én tegyek vizelet szondát a betegnek mivel még ilyent eddig nem csináltam, és mégjobban meglepődtem azon, amikor engedte a műtétet én fejezzem be és varjam össze.

Közben aznap jött a legjobb barátnőm Váradról, pénteken pedig Budapestről jöttek nyolcan a teológiáról. Nagyon örültem nekik. Jó volt az együtt töltött idő. Amig ők szombaton kirándultak addig én a barátnőmmel a klinikán voltunk. Egy nagyon jó ügyelet volt, mind a két kedvenc orvosom és kedvenc orvosnőm ügyeletben volt. Ritka az ilyen jó ügyelet. Este pedig gyertyafényes vacsorával vártuk a barátnőmmel a teológusokat. Vasárnap pedig d.e. a pünkösdi gyülekezetbe szolgáltak, d.u. pedig a baptista gyülibe. Vacsora után pedig a városba sétáltunk. Hétfő délelőtt pedig az összesen elutaztak. Nagyon furcsa volt újra csend legyen a házban. Háromnap tanulással és vizsgázással telt el. Csütörtökön újra ügyeletben voltam pénteg délig. A tegnap pedig a kedvenc aszisztensnőm esküvőjén voltam. Hát Isten áládását kérem az életükre, mert ez egy Istentől rendelt házasság, a szeretet és öröm sugárzott belőlük.

Ma pedig jól esik megpihenni és az Úr jelenlétében lenni, az Ő házában. De ezzel nem csendesül le az élet, mert holnaptól két hét preszesszió és azután három hét szesszió, úgyhogy most öt hétig kemény tanulás következik. Kérlek imádkozzatok értem, hogy az Úr adjon bölcsességet és erőt, jutasson győzelemre. Minden vizsgázóért én is imádkozok és kivánom, hogy megtapasztaljátok Isten erejét.

Két igével bátoritalak:

"Bizzál az Úrban teljes szivedből és ne a magad eszére támaszkodj. Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet."(Péld3,5-6)

"Bizd csak azért magadat Ő reá és légy békességben, ezekből jó származik reád."(Jób22,21)

"Békesség néktek!"

Mindenki készül az ünnepre, nagy sürgés, forgás, sütés, főzés, zaj és semmi csend és béke. Én is készülők az ünnepre, de nem úgy ahogy e világ készül, hanem lélekben, úgy, hogy kezembe veszem Isten igéjét és azt olvasom, és próbálom megérteni, hogy mi is tírtént az első virágvasárnapon, az első nagypénteken és az első húsvéton. És azt amit Isten üzent nekem, szeretném veletek is megosztani.

Ahogy már emlitettem egy békétlen világban élünk,az embereknek pedig amire legjobban szükésgük van az a békesség. És én ezen az ünnepen a békességről szeretnék neketek egy pár gondolatot megosztani.

A Lukács evangéliumában a következőt olvassuk Jézus bevonulásáról: "Mikor pedig már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak, és ezt kiálltották: "Áldott, a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!"...Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: "Bárcsak felismerted volna ezen a napont te is a békességre vezető utat!""(Lk19,37-38.41-42)

Azt kiáltotta a sokaság "békesség és dicsőség a magasságban", Jézus pedig mikor megszületett angyalok az hirdették "békesség a földön", de ezt az emberek nem tudták mondani, mivel nem volt békességük. Jézus azért mondta később a János evangéliumában "ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen, mert az én békességemet adom nektek". A nép ünnepli Jézust, Ő pedig sír, mert nem ismerték fel a békességre vezető utat. Ők dicsérték Istent a csodákért, a gyógyulásokért, a halottak feltámasztásáért, az eledelért, a vakok látásáért, a bénák járásáért. De Jézus nem azért jött, hogy egézséget és eledelt adjon, hanem ennél többet békességet és örök életet. Te kaptál már-e békességet? Jézus mikor rád néz akkor sír vagy örül?

Nagypénteken Jézus értünk hozott áldozatára emlékezünk, Isten szeretetére, arra, hogy Ő annyira szeretett minket, hogy kész volt saját Fiát feláldozni, azért, hogy mi ne kelljen a bűneink miatt meghaljunk. Jézus Krisztus keresztjéről is a békesség árad, mert Ő azért halt meg, hogy megbékéltessen bennünket az Atyával. "Mert tetszett a Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtetek, és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állitson majd színe elé."(Kol1,20-22)

A feltámadás napján amikor Jézus megjelent a tanítványainak a következőket mondta "Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: "Békesség néktek!""(Jn20,19)

A "Békesség néktek" köszöntés gyakori a Bibliában. Ószövetségben, a Bírák 6-ban olvassuk " Ekkor Izráelt igen megszomorították a midániták. Az Úr angyala pedig eljött és megjelent Gedeonnak. Mikor ő megrettent az angyaltól így szólt az Úr: "Békesség néked!". És épített ott Gedeon oltárt az Úrnak, és nevezé azt Jehova-Salomnak, azaz: az Úr a béke ..." Az újszövetségben Pál leveleiben gyakori köszöntés "kegyelem néktek és békesség". Bizony nagy kincs a békesség, az maga Jézus Krisztus, "Ő ami békességünk".

Jézus megjelenik a tanítványoknak. A tanítványok közössége olyan, mint egy megbojdult méhkas. Annyi mindenen mentek át az elmúlt három nap, hogy ezt nagyon nehéz feldolgozni és megemészteni. A tanítványok egy olyan helyzetben kerültek, hogy nem tudják érzésekkel követni az eseményeket. Annyira sűrűsődik minden és felgyorsul minden nagycsütörtök éjszaka, aztán nagypéntek nagy sokkot mér rájuk, aztán jön egy másfél napos csend és megint elindul egy folyamat, egy sodrás amit nem győznek követni. Összejöttek a tanítványok, hogy összerakják a mozaikokat. (Árulás, tagadás, szenvedés, Jézus Krisztus kereszthalála). Következik egy másfélnapos csend, aztán hajnalban az üres sír, asszonyok jönnek, hogy Jézus feltámadt. Megint egy napon belül annyi minden történik, hogy nem birják követni az eseményeket.

Lehet, hogy annyi mindenen mentél át az elmúlt napokban, hogy ez már neked sok és azt mondod ezt nem tudom megemészteni, túl sok minden történik egyszerre, nincs annyi adrenalin, hogy ezt kibirjuk, ez túl sok egyszerre. Este van már, bezárták az ajtót és megpróbálják összerakni életük mozaik darabkáit. Nem tudom, hogy mik azok a dolgok amiket nem értesz, amit nem tudsz összerakni. Nagyon sokszor vagyunk úgy az életben mi is, mintha nem illene ide, nem erre számítottam, nem erre vártam, nem így kellett volna történnie. Nagypéntek húsvéthoz nem akar illeszkedni és ebben a zavart állapotban keresi meg őket Jézus.

A félelem miatt az ajtók zárva voltak. Sok minden miatt szokták kiírni, hogy zárva. A tanítványok életközösségének ajtaja bevolt zárva, és kivolt téve ez a cetli, hogy "félelem miatt zárva". Nagyon sokszor vagyunk ilyen helyzetben, hogy félelem miatt bezárunk dolgokat. Sokszor annyi minden miatt, olyan könnyű félelem miatt bezárni az ajtót: lezárni a kommunikációs csatornákat, se ki se be, kapcsolatokat. Látszólag ez a legkönnyebb és biztonságosabb megoldás, látszólag, de ez nem célra vezető. Olyan jó, hogy Jézus ezen az ajtón át tud menni, nem tudod Őt ezzel az ajtóval kizárni. Kizárhatsz az életedből helyzeteket, kapcsolatokat, de milyen jó hogy Jézust nem lehet kizárni, sőt Jézus később megérteti a tanítványokkal, hogy nekik küldetésük van ezek a zsidók felé, akiktől ők elzárkoztak. Ki tudunk rekeszteni körülményeket, sok mindent az életünkből, csakhogy nem működnek ezek az ajtók, mert a félelem forrását ugyan kizárhatjuk, de a félelmet nem. A félelmet a szívükből nem tudják kizárni, az a szívükbe marad, itt kellene valami változzon. A szívünkből való félelmeket csak az Isten békessége tudja megszüntetni és semmi más. Amikor félelem van benned, akkor csak Isten békéje tud rajtad segíteni, ami "minden értelemet meghalad, és megtudja őrizni a sziveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban".

Miért félsz ma? Mi nyugtalanit téged? Mi az ami sötét jövőként van feléd? Mi az amivel farkasszemet kell nézned? Mi az ami nyomaszt és még az ünnepet sem tudod ünnepelni, valami miatt levagy gátolva?

És kezded építeni magad köré ezeket a biztonsági falakat, és azt sem veszed észre, hogy beszorítják az életedet, beszorítják a félelmet a szívedben. Jézus szeret téged. Azt amit nem tudsz megoldani emberi logikával, pénzzel, befolyással, semmivel, azt csak az Isten Fia tudja megoldani, úgy hogy belép az életedben és azt mondja "Békesség neked". A szívünk nyugtalanságaira Isten békessége az egyetlen gyógyszer.

Befogadtad-e már Őt? Találkoztál vele? Mondhatta-e már neked azt, hogy "békesség néked"?

Kivánom, hogy ezen a húsvéton legyen élő találkozásod a feltámadott Krisztussal. Kivánom, hogy ezen az ünnepen, a te szíved ajatján is átmenjen és megállva középen ezt mondja "békesség néked". Jézus békessége töltse be mindannyiunk életét!

Áldott feltámadási ünnepet!

Az elmúlt időkről...

Nagyon rég nem irtam, mert egyszerűen nem volt időm. Azóta az élet nagyon felgyorsult. A teológiai feladataim foglalják el a legtöbb szabadidőm, meg persze mindennap ott az egyetem is. De ennek ellenére sikerül naponta közelebb kerülni Istenhez, meriteni belőle, tanulni Tőle. Hálás vagyok azért is, hogy újra járhatok a sebészetre ügyeletezni. De valahogy úgy érzem, hogy mostanában minden olyan leterhelő. Egyszerűen nagyon fáradt vagyok, ha eddig éjszakáztam és nem aludtam akkor mostanában még inkább ezt teszem. Kéne az orvosira is többet tanulnom, de sajnos nincs mikor. Most is a teológiai dolgozatok megirása foglalja el a legtöbb időm. De örülök annak, hogy ez is lejár, mivel még csak a hétvégén megyek Bpre és azután már csak vizsgázni. De ennek ellenére még a kötelező feladataim el kell végeznem, szeretném ha húsvétig mindent sikerülne elvégezni és akkor teljes erő bedobással csak az orvosival foglalkozni.

Csak mostanában érzem úgy igazán, hogy talán megterhelő a kettőt együtt végezni, de örömmel teszem, mivel tudom, hogy az Úr hivott el és tapasztalom, hogy bármennyire kimerülnék is Ő mindig mellettem van és felüdit. Ő erőt ad a harcban és soha nem hagy magamra, hanem Ő velem együtt járja ezt a rögös utat.

Na de azért történtek jó dolgok is, pl. szerveztem egy szülinapi meglepit az egyik évfolyamtársnőmnek nálam itthon, és hát sikerült nagyon meglepödnie mivel nem számitott rá. Ezen kivül filmest is volt amikor a W.W.J.D.-t néztük meg. A korházi ügyeletek is nagyon jók voltak, mivel mostanában nemcsak egyedül járok, hanem barátaim is jönnek velem. A legizgalmasabb számukra mégis a morga, ahova úgyszintén járunk. Természetesen a sportolás sem marad el, már egy jó hónapja újra járok szaladni és jó hogy van kivel.

Ezek igy dióhéjban az elmúlt időszak eseményei.

Amiről igazán szerettem volna irni az az, amire Isten tanitott az elmúlt egy hónapban. Az egyik dolog az ami az egyik ifjúsági alkalmunk témája volt "Krisztus jó illata lenni". A 2Kor2,14-16: "De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt. Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között: ezeknek a halál illata halálra, azoknak az élet illata életre." A kérdés az, hogy Krisztus jó illatát hogyan hordozhatom? 3 dolog révén: 1. tisztaság, megtisztulás, 2. imádság, 3. áldozat vállalás által.

A másik dolog az ami csak most világosodott meg előttem a Jelenések 8, 4-5-ből: "És felszállt a füstölőszerek füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből az Isten elé. Ekkor vette az angyal a füstölőt, megtöltötte az oltár tüzéből, és ledobta a földre: mennydörgés és zúgás, villámlás és földrengés támadt." Amit ebből megértettem, hogy a Szentlélek közbenjárása által visszajönnek az imák a földre és csodák történnek! Micsoda ereje van az imádságnak. Csodálatos dolgok vannak az imádságban. Valaki azt mondta, hogy "a hegyméretű dolgokat megoldja Isten, ha mi tudunk imádkozni". Én is ezt hiszem és vallóm és ezért élek az imádkozás lehetőségével.

A harmadik pedig amit tanultam az, akkor történt amikor készültem homiletikából megirni az elemző prédikációm és Isten a Lk22,24-27 részt hozta elém hogy felhasználjam a prédikációm textusának. Nagyon röviden emlitek meg három kérdést ami ezzel kapcsolatban felmerült bennem: 1. Milyenek vagyunk mi Isten szemében?, 2. Mit lát a világ amikor ránk néz?, 3. Vajon milyen nagynak lát engem/téged Isten?. Gondolkozz és válaszolj magadnak ezekre a kérdésekre. Két fontos gondolatot hozott elém Isten: az egyik, hogy a földön abban mérik valakinek a nagyságát, hogy milyen sokan szolgálnak neki. Az Isten országában forditva van, ott a nagyságot abban mérik, hogy hány embert tudsz örömmel, készségesen kiszolgálni. A másik, hogy a Mennyországban a keresztyénség a feje tetejére fog állni, ahogy fogalmazott egyszer egy lelkipásztor. Mert azt hisszük és valljuk, hogy az üdvösség kegyelemből van hit által. Ez igy igaz. De az itélet nem a hit mércéje szerint lesz. Isten majd nem azt nézi, hogy mekkora hited van, hanem hogy milyen cselekedeteid vannak hitből. Isten igy méri a nagyságot: a szolgálat lelkületben és az alázatban. Látom a szükséget és cselekszem. Akkor Isten azt mondja "hasonlitasz az én fiamra, gyönyörködöm benned, jó és hű szolga". Bárcsak adná az Úr, hogy ez megvalósuljon az életünkben. Az Úr Jézus azt mondta: "Aki nekem szolgál az engem kövessen. Aki nekem szolgál az ott lesz ahol én, és azt megbecsüli az én Atyám." Bárcsak ott lennénk ahol Krisztus. Nekem is még kell tanulnom a krisztusi alázatot és szolga lelkületet, de hálás vagyok, hogy növekedhettem ebben is az elmúlt időben.

Mindent örömmel és készségesen tegyetek úgy, mint az Úrnak és nem embereknek, mert az Úr mindenkinek megfizet a maga idején.

Kivánom, hogy naponta erősődjetek és gyökerezzetek meg Krisztusban!

W.W.J.D?

Egy nagyon áldott vasárnapban volt részem a tegnap, amikor Isten sok mindenre tanitott. Ezekből kiemelem a keresztyén élet rendjét: imádkozás, magaviselet, beszéd. Legyek állhatatos, kitartó az imádkozásban. Bölcsen viselkedjek. Beszédem legyen mindig sóval fűszerezett.
A csendből újra a forgatagba találom magam. De örülök ennek, ugyanis a hétköznapokban tudom leginkább alkalmazni azt amire Isten tanit. Nem rég néztem meg azt a filmet "Mit tenne Jézus?", ide a blogomba is bemásolom a linket és amennyibe van időtök megéri, hogy megnézzétek. Isten ezen a filmen keresztül sok mindenre megtanitott, de legfőképp arra, hogy minden helyzetet amiben vagyok vagy kerülök úgy reagáljam le, hogy arra a kérdésre válaszoljak "Mit tenne Jézus?". Nem azt mondom, hogy könnyű, de működöképes. Ez a film által méginkább meggyőződtem arról, hogy megtudjuk változtatni a környezetünket egyszerűen azzal, ahogy élünk. Én már elkezdtem gyakorolni ebben magam és kivánom, hogy ti is minden helyzetben úgy tegyetek, ahogy Jézus tenne.
http://www.filmnet7.com/index.php?option=com_k2&view=item&id=55:mit-tenne-jézus?&Itemid=2
(Egy régebbi bejegyzésemben irtam arról a filmről, hogy "Levelek Istenhez", ami egy rákos kisfiúról szól, ezen a linken azt is megtaláljátok.)
Ne feledd mindent amit teszel arra legyen válasz, hogy W.W.J.D? (What would Jesus do?) = Mit tenne Jézus?.

Az elmaradt képek...

készülödés a pizsoma partyra...

a party gyertyafényes vacsorával kezdődött...ez csak a hideg tál (meleg étel is volt)....

természetes "gyertyatartó"...

a szülnapi torta, ami a partyn lett elfogyasztva...


a "pizsi party" csak lányoknak volt...


evés után következtek a játékok, az activityvel kezdtünk, ami itt is látható...


a harmadik tortám, amivel a bibliakör lepett meg...

fiatalok a bibliakörről, többnyire orvosisok, de most mások is voltak:)

Ezek voltak az elmaradt képek a múltkori bejegyzésemből. Most röviden az utóbbi időkről.

Mostanában még gyorsabban telnek a hetek, mint eddig, mivel többet vagyok egyetemen, két nap teljesen reggel 10-től, ill. 8-tól este 8-ig ott vagyok, mire haza jövök egy két dolgot teszek és már éjfél elvan múlva. De nem baj ez, hálás vagyok az Úrnak azért mert tanulhatok és egyetemre járhatok, ez is kegyelem.

Sikerült a teológiára elkészitenem a dolgozatokat, úgyhogy még csak a vizsga anygaot kell jól megtanulni és azután kéne az orvosira is ráhajtani. Az utóbbi időszakban nagyon tapasztalom azt, hogy Isten mennyire kimerithetetlen erőforrás. Ugyanis annyi elvégzendő feladatom van, olyan nagy a menet, hogy éjjelenként mikor lefekszem csodálom azt, hogy mennyire betölt az Úr az Ő erejével. Az utóbbi pár hétbe felettébb megáldott az Úr amiért nagyon hálás vagyok. Egyszerűen csak csodálni tudom az Ő szeretetét, a hozzám, az emberek iránt való hűségét. Ami nagyon megerősit engem naponta az az Ő Igéje, ami az élet forrása.

Egy pár igét ezekből veletek is megosztok:
"Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg - mondja könyörülő Urad."(ézs54,10)

"De nem kell sietve vonulnotok, nem kell futva mennetek, mert az Úr jár előttetek, Izráel Istene lesz mögötettek is."(ézs52,12)

"Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlen erejét nagyon erőssé teszi."(ézs40,29)

Ezek az igék, igéretek erősitsenek benneteket is a nehéz időkben.

Legyen egy nagyon áldott vasárnapotok, amikor a hétköznapokból félre vonulva tudjatok megpihenni és felüdülni, hogy újult erővel kezdhessétek az előttetek álló hetet. :)

Prefix váltás avagy 20

A szesszió már lassan jó két hete lejárt. Azóta nagyon pörgös lett az élet. A múlt hét előtt vakáció volt, de számomra nem mivel a teológiára tanultam, igy ott is sikeresen letettem egy pár vizsgám, kettő még hátra van márciusra. Kegyelem volt az ott létem és amit a teológián megtapasztaltam, majd erről bővebben befogok számolni, csak azért hogy ti is megláthassátok Isten hűségét.
A múlt hétfő óta itthon is beindult az egyetem, jó zsúfolt és fárasztó programmal. Közben megérkezett már egy hete a barátnőm Svájcból, akinek nagyon örülök, és minden együtt töltött pillanat, beszélgetés nagyon áldott. Úgy örülök annak, hogy most együtt lehetek vele és nem is merek arra gondolni, hogy majd vissza kell menjen. Külön öröm számomra az is, hogy kisbabát vár. Ez a második gyerekük lesz.
És akkor most röviden a hétvégéről, amiről nagyábból már a cim is árulkodik. Nagyon hálás vagyok az Úrnak az életért, amit Tőle kaptam ajándékul és az élet apróbb - nagyobb örömeiért. Isten volt az aki mindeddig megtartott és amit a tortámra is irtam ugyan azt irom most is "Eben- Háézer" (héberül) , ami azt jelenti "Mindeddig megsegitett az Úr". Igen most már el kell árulnom, hogy pénteken töltöttem a 20. életévem, vagy ahogy a lakotársnőm fogalmazott prefix váltás. Nem érzem azt, hogy öregednék, hanem annál inkább, hogy fiatalodok. :)
Péntek óta mindennap ünnepeltem. A legjobb barátnőm már szesszióba bejelentette, hogy a szülinapom vele kell töltsem. Igy mikor pénteken jövök ki az egyetemről kaptam egy "ajándékot", amiben egy város térkép és egy cetli volt, és persze egy szalvéta amin volt az utasitás, hogy menjek a nagy korházban és a radiológia előadó teremmel szemben a pad mögött lesz a következő levelem. Miután azt megkaptam a Kárpátok negyedbe kellett mennem a postához és az előtte álló postaláda alatt volt a következő utasitás. Onnan a zsidó zsinagogához, miután a főtérre az ismeretlen szoborhoz, és végül a vár kapubástyánál volt az utolsó levél, miután a vár sétányon találkoztam vele és megkaptam ezért a végig járt utért a jutalmam. Nem mondom nagyon frappáns ötlet volt, de azért bevallom nem gondoltam volna, hogy a "fél várost" legyalogoltatja velem egyedül a szülinapom alkalmával. Aztán rávett, hogy jöjjünk haza, mert kell valamit tegyen, utánna téleg együtt megyünk. Mikor haza jöttem, és beléptem a szobámba egy nagy torta meg rózsa az asztalon, hát a szüleim leptek meg. És az egész város járatattás csak egy nagy kamu volt, hogy a szüleim megtudjanak lepni. Csak én már annyira fáradt voltam, hogy nem is tudtam igazán élvezni.
Szombaton folytatódott az ünneplés, este 19 órától lány "pizsoma party" volt nálam, amit gyertyafényes vacsorával kezdtünk aztán játékokkal folytattuk. 10 voltunk de nagyon szuper volt, olyan vicces volt mindenki pizsomába és úgy "bulizni". Mindenkinek a tányérába készitettem egy igeverses lapot, amit vacsora előtt felolvasott mindenki, a közös az volt ezekben, hogy mind az Úr mondt, és mind igéretek voltak amiket megragadhatunk magunknak. Azután imádkoztunk ketten és kezdődött a party reggel 5-kor feküdtünk le.
Vasárnap délben még folytattuk egy fiatal házaspárral és két barátnőmmel, ez már nem vacsora, hanem gyertyfényes ebéd volt. Délután újra gyülekezetbe mentünk, de mikor jöttem haza, akkor éreztem, hogy nagyon fáradt vagyok. De azért jó volt "három nap, és két éjjel" ünnepelni.
Mire azt hittem, hogy most téleg lejárt, erre ma este bibliakör után a fiatalok, akik itt voltak ők is megleptek egy tortával és énekkel.
Ezek után azt mondom nem is olyan rossz 20 évesnek lenni. Holnap teszek fel képeket is, mivel most már nagyon késő van és még kell olvassak, mivel egy 10 oldalas dolgozatot kell készitsek a teológiára a hétvégéig.
Legyen mindennapotok telve örömmel, hálával és szeretettel, és akkor minden nap ünnep nappá vállik. :)
(És köszönöm mindenkinek a meglepiket és az üzeneteket.)

Hála okok...

A múlt szombat este egy pár fiatal és a lelkipásztorunk összegyültünk nálam és hála estet tartottunk, ez abból állt, hogy mindenki rendre elmondta az a heti megtapasztalásait és miért hálás, és azután ezekért az okokért adtunk hálát.
Nekem is volt bőven mondanivalóm, mivel nagyon sok minden volt miért hálát adjak. Röviden egy pár hála okot megosztanák veletek is.
Hálás voltam azért, mert Isten szólt hozzám azon a hétfőn, hogy vigyázzak és ne engedjem, hogy az élet gondjai megnehezitsék a szivem, mert közel van az Ő jövetele (Lk21,34). És azt mondta nekem, hogy álljak fel, nézzek fel rá, és minden gondomat Őreá vessem, mert neki gondja van rám (1Pt5,7). Azt is mondta Jézus, hogy "semmifelől ne aggódjatok". Csodálatos, hogy Isten mennyire végletekbe gondolkozik: minden, semmi. És ez a pozitiv véglet. Nekem is igy kell gondolkodnom. Valaki azt mondta, hogy ő nem optimista, hanem Ő hisz az Ő hatalmas Istenében, és én is ezt mondom.
Hálás voltam azért, mert másnap mikor épp valami anyagot leakartam tölteni a vizsgámhoz, felléptem messengerre, és felvett vaami lány, akit visszajelöltem. És igy el is kezdtünk beszélgetni, mondta hogy nem ismerem őt, de ő is itt jár gyógyszerészetin és most talált a blogomra és épp ezt olvassa, egy nagyon nehéz vizsga előtt áll és Isten neki ezen keresztül reményt adott. Újra visszatalált Istenhez, egy jót beszélgettünk és ha most lejár a szesszió, akkor találkozni is fogunk személyese. Hálás vagyok azért, mert az Úr minden gyengeségem, és hiányossságom ellenére még használ, és azért mert az Ő megmentő tervének részese lehetek.
Hálás voltam azért, mert segithettem egy barátnőmnek felkészülni a vizsgára, de főleg azért, mert bátorithattam Őt Isten igéjével. Vizsga előtti este ezt az igét kaptam az Úrtól, hogy mondjam neki én"... ne féljetek senkitől, mert az itélet az Istené, a mi pedig nehéznek tetszk nektek előmbe hozzátok, és én meghallhatom azt."(5Móz1,17b) És mondtam neki ne féljen, mert sikerülni fog a vizsgája 6 fog kapni. Másnap jött hozzám az egyetemről és mondja sikerült a vizsgája 6 kapott. Dicsőség az Úré!
Hálás voltam azért, mert egy évfolyamtársnőmet meglephettem szülinapjára, épp akkor mentek a szülei is a testvéreivel és egy nagyon áldott időtöltés volt. Énekeltünk neki, azután pedig közösen is énekeltünk dicséreteket. És hálás voltam azért, mert meghivtak hozzájuk a református templomba szolgálni.
Hálás voltam azért is, mert az évfolyamtársaimat bátorithattam Isten Igéjével, és azért mert ők is azt mondták, hogy most már téleg Istenbe biznak. Milyen jó lenne, ha nem csak vizsgaidőszakban biznának benne, és azután elfelejtik. Annyira fáj az, hogy az emberek, csak szorult helyzetükbe keresik Istent és csak akkor biznak benne, nem merik Rá bizni az egész életüket.
Egyszerűen hálás vagyok azért, mert ez az egész szesszió nem csak tanulásról szól, hanem Istenről, az Ő szeretetéről, erejéről. Utoljára hagytam, de nem utolső sorban vagyok hálás azért, mert eddig minden vizsgámon megsegitett az Úr és sikerültek, már csak egy van hátra, és persze az összes teológiai vizsgáim. De ha eddig az Úr megsegitett, hiszem ezután is velem lesz és megsegit. Rengeteg Igével bátoritott, de most csak egyet irok le, amit a szesszió elején kaptam Tőle, és ennek a szessziónak a vezér Igéje volt számomra.
"Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom a te jobb kezedet, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegitlek." (ézs41,13)
Kitartást a vizsgázoknak. És mindannyiatoknak kivánom, hogy ne felejtsetek naponta hálát adni Istennek az Ő áldásaiért, és minden gondotokat Őreá vessétek, mert Neki gondja van reátok!

Jó nekem az Úr házában való lakozás...

Jobb egy nap az Úr házának küszöbén, mint máshol ezer, ezt vallom én is a zsoltárossal együtt. Már jó két hét telt el az új évből, és mivel egyszerűen nem volt időm irni, ezért kihasználom most az alkalmat, hogy mindenkit köszöntsek az Úr Jézus Krisztus meleg szeretetével és kivánom, hogy ez az év sokatok életében hozzon változást, ez évi vezérigénk a gyülekezetben a Zsidókhoz irt levél 12. rész 1-2 verse és mivel ez az ige annyira bátoritó volt nekem mindig ezzel szeretnélek én is bátoritan benneteket ebben az új évben "Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra a hit szerzőjére és beteljesitőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törödve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült."
Egy fantasztikus szilveszterem volt, mivel annak ellenére, hogy nem igy terveztem, végül úgy jött össze, hogy a gyülekezetben szilvesztereztem. Hamarabb istentisztelet volt, hálát adtunk az elmúlt év áldásaiért, a próbákért amikkel Isten formálta az életünket, és gyümölcstermő életre foltunk felszólitva. Jó volt hálával és imádságos szivvel lezárni az ó évet, és úgy kezdeni egy új évet. Örültem annak, hogy mikor arra volt felkérve a gyülekezet, hogy tegyünk bizonyságot az Úrral való megtapasztalásainkról, én arra gondoltam, hogy majdnem minden vasárnap tettem bizonyságot, igy nincs miről beszéljek, de az Úr rögtön eszembe jutatta az agyszelet vizsgám és hát igy nem tudtam elhallgatni a gyülekezet előtt Isten hatalmát, csodáját (ezt most nem irom le újra mivel egy novemberi bejegyzésembe már leirtam). Alkalom után még a gyülekezettel közösen fogyasztottuk el az eledelt, azután pedig a fiatalokkal maradtunk reggel hétig. Nagyon jó volt, a legjobban ami tetszett az az üveges játék volt, mikor a kör közepén forgattunk egy üveget és akinél megállt attól egy személy kérdezhetett valamit vele, életével, főleg lelki életével, vagy terveivel kapcsolatban. Örültem és egyben nagyon meglepőttem arra, hogy mindenki milyen nyilt és mennyire öszinte volt, igy megtudhattunk dolgokat egymásról és azután imádkoztunk is egymásért. Szerintem még gyakorolhatnánk ezt a "játékot".
Délután még volt alkalmunk, új év másodnapja mivel vasárnap volt, ezért újra az Úr házába lehettem. És az azt követő hét imahét volt, igy minden este újra összegyültünk imádkozni. Annyira jó volt az, hogy péntektől másik hét vasárnapjáig minden nap mehettem gyülekezetbe. Ez áldozatba is került, mihel egy héten három napot voltam este nyolcig és ezért azokon a napokon hamarabb elkéreztem óráról, hogy jussak el imaórára, és örültem ennek a lehetőségnek, mivel igy a tanáraim előtt is feltudtam vállalni, hogy igen én hivő vagyok. Örültem a témának is mivel a hitről volt szó minden este. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy mi az ami meghatározza az életem vagy a mindennapjaim a leginkább akkor azt tudom felelni, hogy a hit és az imádkozás. És örültem, hogy ez a kettő most egybe volt.
A múlt héten pedig vizsgák voltak.
És hát akkor a mai napról. Ma ünnep nap volt, és jó volt, hogy újra egész nap a gyülekezetbe lehettem, mivel bemeritést tartottunk, ugyanis egy fiatal srác és egy idősebb bácsi felismerte, hogy bűnös és szüksége van Krisztus bűnbocsátó kegyelmére, és miután megtérték, most az az elhatározás is megszületett bennük, hogy követik az Úr Jézust a keresztségben is. Nagyon áldott alkalom volt, volt két vendég lelkipásztorunk és annyira erővel és hatalommal, a Szent Lélek által hirdetettett az élő Ige. Úgy felgerjedt a szivem és annyira éreztem, hogy a Mennyben is velünk együtt ünnepelnek és mindenki örül annak, hogy két bűnös haza talált, mert nagy öröm van a Mennyországba, amikor egy bűnös megtér. Megragadott az Igéből az a hármas felállitás amit az egyik vendég lelkipásztor mondott a 2Mózes40,1-7 alapján. Volt az oltár, azután a mosdómedence és utána a szent sátor, Isten ezt igy rendelte Mózesnek és Izráel népének. Az oltár az az égőáldozat helye, és a legnagyobb oltár az a Golgotán volt felállitva, a legnagyobb áldozat a Jézus Krisztus kereszthalál áldozata volt, Ő a világbűnéért áldozta fel önmagát. És nem lehet megtérés egy ember életében, addig amig nem jutott el a keresztig. Olyan hálás vagyok az Úrnak, mivel én voltam a keresztnél, és megmosattam a Bárány vérében, Ő magára vette az én bűneimet, és megszabaditott engem. Az oltár és a szent sátor között a mosdómedence volt. A bemerités az nem az üdvösség feltétele, hanem az üdvösség egyedüli feltétele a megtérés, de viszont ennek a következménye. Az egy jelkép, hogy Krisztussal együtt meghaltál a bűneidnek, a régi természetednek, és Vele együtt egy új életre támadtál fel, ez történik, jelképesen mikor alá meritenek és kiemelnek a vizből. És miután ezeken túl jutottál, akkor ott van a szent sátor, a Krisztus gyülekezete amibe bemehetsz. Kimondhatatlanul hálás vagyok Istennek azért, mert ezeket a lépéseket az Ő kegyelméből megtehettem, és Ő igazolt és igazol engem naponta azzal, hogy az Ő Szent Lelke rajtam van, bennem van. Megragadott a román lelkipásztor szolgálatából is valami, hogy Isten azt mondta, hogy Ő körbe ölel bennünket, hátulról is, előlről is körbevesz és fölöttünk is ott van az Ő keze, akkor hol van helye az ördögnek? A talpaink alatt. Hallelujah ezért, hogy Krisztus győzött a bűn és halál felett, Ő győzött az ördög felett is és Vele együtt mi is győzhetünk! Dicsőség Neki ezért! Az énekkar és fuvoskar is nagyon szépen szolgált, fantasztikus volt hallgatni. Az alkalom után közös ebédünk volt, ami újra jó lehetőség volt arra, hogy sokakkal elbeszélgessek. Ebéd után pedig folytattunk délután tovább az ünneplést. Újra nagyon áldott alkalom volt, a szolgálatok, az igehirdetés újra bevolt töltve Isten Szent Lelkével. Az újjászületésről volt szó, maga az Úr Jézus mondta újonnan kell születnünk, mert aki nem születik újjá az nem láthatja meg az Isten országát. Kemény kijelentés ez, nem is elég hogy megtértél, hanem szükségünk van arra, hogy Isten az Ő Lelke által újjá szüljön bennünket. Hálás voltam újra azért, mivel Ő már ezt is megcselekedte az életembe. Annyira jó volt ezt a vasárnapot úgy teljesen az Úrnak szentelni, az Ő házába lenni. Haza felé jövet pedig adott az Úr egy fiatal házaspárt, meg egy barátnőm akiket meghivjak vacsorára. Ez is áldott közösség volt. Olyan hála van a szivembe, mivel az Úr többet adott, mint amit kérni tudtam, és feletébb megáldotta ezt a napot.
Nagyon hálás vagyok, mert az elmúlt 16 nappól, 10 az Úr házába tölthettem. Annyira szeretném, hogy az egész évem ilyen legyen, mivel nincs jobb hely számomra, mint az Ő hajléka, az Ő jelenléte.
Kivánom kedves barátom számodra azt, hogy neked is legyen találkozásod ezzel a Jézussal, a világmindenség Megváltójával, aki a te Megváltód is akar lenni. Ő megakar szabaditani téged a bűneidtől, a terheidtől, Ő egy új életet, egy örökéletet akar adni neked. De Ő ezt nem erőszakkal akarja rád ruházni, hanem hagyja, hogy te dönts, hogy kell-e ez neked vagy sem. Én kivánom, hogy jól dönts és fogadd be Őt, fogadd el azt amit kinál neked.
Holnaptól szesszió, ezért megint egy ideig eleszek tünve, mivel rengeteg tanulni valóm van, és még másoknak is kell segitsek a vizsgákra való felkészülésükbe, de attól még mádkozni fogok értetek naponta és kivánom, hogy érezzétek meg Isten szeretetét, tapasztaljátok meg az Ő erejét és jelenlétét a mindennapjaitokban. Akik keresztyéneknek valljuk magunkat, Krisztust követőknek, azok éljünk is úgy, Hozzá illő módon, kövessük az Ő példáját mindenben, hogy rajtunk keresztül megismerje a világ Őt. Legyünk világossák és bizonyságtevő tanitványok, akik úgy beszédünkkel, mint cselekedeteinkkel is Róla tanúskodjunk.
A vizsgázoknak pedig sok sikert, és bátoritásul a Zof3,16b-17 "Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az Úr, Ő erős és megsegit. Boldogan örül neked, megújit szeretetével, ujjongva örül neked."

Óév küszöbén...

Hálaadásom poharát emelem az Úrnak ezért az elmúlt esztendőért! Úgy érzem, hogy ebben az évben az Úr feletébb megáldott, mint sem gondolni tudtam volna. Ha visszapillantok és újra lejátszódik bennem ennek az évnek minden pillanata, akkor azt tudom mondani, hogy nagyon erősen szeret az Úr, Ő gondot visel rólam, sasszárnyakon hordozott. Az év első napján azt az igét kaptam Tőle, ami egész évben vezér igém volt, hogy "Kelj fel tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége. Bár még sötétség boritja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, dicsősége meglátszik rajtad."(Ézs60,1-2) És akkor amikor ezt olvastam nem értettem, hogy mit akar ezzel mondani az Úr, de ma már nem csak értem, hanem tudom is, mert az Úr ezt a nekem tett igéretét beváltotta ebben az évben. Nagyon hálás vagyok azért, mert Ő lehajolt hozzám és felemelt a bűneim mocsarából, és az Ő gyermeke lehetek. Nagyon sokat formált ebben az évben is az én Mesterem, és sokat csiszolt rajtam, dicsőség ezért Neki. Nem részletezem mennyi mindennel áldott meg, ugyanis egy csomó mindent már megosztottam a bejegyzéseimben. Amit viszont megosztanák veletek, az az, hogy 134 igéretet adott az Úr nekem ebben az évben, 118 "Ne félj" igével bátoritott, és még ezenkivül mennyi bátoritó, helyzetre szóló igék, megtanitott hálásnak lennem olyan dolgokért, amikért eddig nem tudtam az lenni, megtanitott arra, hogy aki Őt szereti annak minden javára van, még azok a dolgok is, amik emberileg nézve nem úgy tűnnek, megtanitott más perspektivából is nézni a dolgokat és úgy megélni azokat. Megtanitott arra, hogy minden harc a térdeimen dől el, és arra, hogy kitartóan imádkozzak, szivem ügye legyen embertársaim sorsa, legfontosabb Ő legyen számomra. Igaz az, hogy "keressétek először Istennek országát, és azonkivül minden megadatik nektek". Örülök azért, hogy sikerült augusztus óta újra kiolvasni a Bibliát elejétől végik, könyvenként venni és belemélyülni, és tudjátok azt tapasztaltam, hogy a régi Igének, mindig új és aktuális üzenete volt számomra. Hálás vagyok azért is, hogy ezt az évet is hittel harcolhattam meg, és igy Vele nagy dolgokat érhettem el. Az életem mottója "Mindent Vele, semmit Nélküle".
Ez az év teljesen Róla szólt, én senki és semmi vagyok, csupán egy porszem, akit kiválasztott az Úr, és az életem csak azt bizonyitja, hogy hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló. Blogot is azért kezdtem irni, hogy minél több ember megismerhesse Őt az életem által, az Ő szeretetét, nagyságát, hatalmát, tökéletességét. Tudjátok ezek a bejegyzések nem rólam szólnak, és arról, hogy ki vagyok én és mire vagyok én képes, hanem arról, hogy kicsoda Isten és mire képes Ő, mennyi mindent véghez tud vinni egy ember életében, ha teljesen odaszánja magát Neki. Egy barátnőm járt egy pszichológushoz, és annak beszélt a blogomról, és az pedig arra volt kiváncsi, hogy vajon mennyien olvasnak egy keresztyén blogot, igy megtudtam hogy kell megnézni, hogy hányan követik, és 992-en olvassátok a bejegyzéseim 15 országból, a föld különböző részeiről, mikor ezt megláttam nagyon meglepődtem, és egy vágy fogalmazodott meg bennem bárcsak mind megismernétek Istent, és befogadnátok Őt az életetekben, engednétek, hogy Ő benneteket is teljesen átformáljon és megáldjon. Tudjátok Isten egy győzedelmes életre hivott el minket, Ő maga mondta:
"Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van."(Jel2,7b)
"Aki győz, annak nem árt a második halál."(Jel2,11b)
"Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja."(Jel2,17b)
"Aki győz, és megtartja mindvégig az én cselekedeteimet, annak hatalmat adok a pogányok felett, hogy legeltesse őket vasvesszővel, törje őket össze, mint a cserépedényeket, ahogyan én is hatalmat kaptam erre az én Atyámtól, és annak adom a hajnalcsillagot."(Jel2,26-28)
"Aki győz, az öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt."(Jel3,5)
"Aki győz, azt oszloppá teszem az én Istenem templomában, és onnan nem kerül ki többé, felirom rá az én Istenem nevét, és az én Istenem városának, az új Jeruzsálemnek a nevét, amely a mennyből száll alá az én Istenemtől, és az én új nevemet."(Jel3,12)
"Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán."(Jel3,21)
"Aki győz, örökölni fogja mindezt , és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz."(Jel21,7)
Az az én vágyam, hogy bárcsak győzedelmes életet tudnánk élni, és Isten igéretei mindannyiunkon beteljesülne.
Kedves barátóm azt kivánom neked, hogy ennek az évnek az utolsó estéjén ne vessz el a pia, a buli vagy talán épp a magányban, hanem tudjál magadba fordulni, elcsendesedni és hálát adni azokért az áldásokért, amikben Isten ebben az évben részesitett, és akarjál új évet, új életet kezdeni Vele!
"Mert csak én tudom, hogy mi a tervem veletek -igy szól az Úr-: békességet és nem romlást tervezek, és remémyteljes jövő adok nektek."(Jer29,11)
Egy ilyen áldott reményteljese jövőt kivánok számodra, amilyent csak egyedül Isten tud megadni.
Áldásokban gazdag, békés, boldog új évet mindannyiotoknak!

Áldott karácsonyt!

Krisztus megszületett! - kivánom, hogy ezen az ünnepen neked is legyen élő találkozásod a megszületett Megváltóval. Ha még nem született meg a szivedben, akkor ezen az ünnepen fogad be Őt, ne küldd a hideg istálóban, ne utasitsd Őt el, hanem hadd szülessen meg a szivedben, az otthonodban, töltse be életed az Ő békességével, szeretetével, örömmel. Igy teljesen betelve vele fogsz tudni igazán ünnepelni. Az ünnep nem az ajándékokból áll, sem a pompás karácsonyfáról szól, vagy a finom ételekről és a meleg családi körről, hanem ennél többről, Jézus Krisztusról. Ma az Ő születésnapjára emlékezünk és azt ünnepeljük. Vajon téleg Őt ünnepled? Vagy eszedbe se jut, az egész csak egy 2000 éves mese számodra? Gondolkozz el ezen, és ma mikor az ajándékokat bontod ki a karácsonyfa alatt, akkor jusson eszedbe, hogy Isten a legnagyobb ajándékot nyujtja neked, az Ő Fiát, aki azért jött, hogy életét adja érted, hogy kifizesse a bűntetésed, hogy neked egy boldog életet és főleg egy örökéletet adhasson az Atya.
Örülök annak, hogy újra karácsony van és főleg annak, hogy sz én szivembe már megszületett a Megváltó, és ezen az ünnepen Őt helyezhetem középpontba és Őt ünnepelhetem. Soha nem volt igazi karácsonyom, addig amig Jézus nem született meg a szivembe, azóta igazán tudok ünnepelni, és öröm, béekesség, szeretet tölt be és nem csak karácsonykor, egy évben 3 napig, hanem mindennap. Mivel a karácsonyt a családdal szoktuk ünnepelni, igy ma én is haza megyek (már jó négy hónapja nem voltam otthon), és csak egy kivánságom van ezen a karácsonyon, hogy az édesapám szivében is megszülessen a Szabaditó, és hogy azok az emberek is megértsék a karácsony lényegét akikért naponta szoktam imádkozni, hogy találkozzanak ezen az ünnepen Jézussal! (Ezt azért is irtam, mivel nagyon sokan azzal ették az életemet, hogy irjak levelet az angyalnak, és én mondtam hogy nem szoktam levelet irni. Akkor azt mondták, hogy irjam a blogomba, hogy mit szeretnék kapni ezen a karácsonyon. És hiszem, hogy ezt Isten angyalai megtudják adni!)
"Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az Ő vállán lesz, és igy fogják nevezni: Csodálatos, Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség fejedelme!"(Ézs9,5)
Kedves barátom és olvasó kivánom, hogy legyen egy nagyon áldott karácsonyod, és fogadd el a Fiút, aki neked adatik!

Utolsó ügyelet ebben az évben...

A tegnap reggel 8-ra mentem a klinikára, ma reggel 10-ig. Úgy gondoltam, hogy ha már vakáció akkor még elmegyek ebben az évben egy 24h ügyeletben, és persze ez egyben az év utolsó ügyelete is lesz. Nem is fogok most egy jó ideig többet menni, mivel már az ünnepek után kezdődik a vizsgaidőszak, csak ha majd lejártak a vizsgák.
Talán ez volt az egyik legjobb ügyeletem az eddigiek közül. A kedvenc dokim volt ügyeletes, de e mellett az egyik kedvenc rezidensem is aki igazából mára volt betéve ügyeletbe, de cseréltek és ennek nagyon örültem, mivel annyira szeretek vele ügyeletezni. Igy nagyon jól elvoltam az orvosnő rezidensekkel. Délelőtt a műtőbe voltam, ott néztem egy műtét azután pedig a műtős aszisztenseknek segitettem az eszközöket elmosni és a truszákat megcsinálni, igy sikerült most már az összes eszközt nagyon jól megtanulni, és remélem nem is felejtem el egyhamar:). Azután a smurdon voltam a kedvenc dokimmal betegeket vizsgálni, mármint ő vizsgálta én meg néztem, de ezzel is tanulhattam valamit. Mivel nagyon sok beteget kellett beutalnunk, ezért mondtam a rezidens lányoknak, hogy segitek lapokat megirni, igy a nap többi részét a szekción töltöttem, betegeket vizsgáltunk és lapokat töltöttünk, úgy hogy most már ezt is megtanultam, hogy kell a beteg kórlapját kitölteni. Persze még jókat beszélgettünk is, és egy csomó mindent tanitottak a rezidensek, az aktuális betegeknek a betegségeit elmagyarázták, meg különböző betegségek tűneteit, műtéti beavatkozásait. Úgy hogy egészen hasznomra vált ez az ügyelet. Este pedig az egyik évfolyamtársnőm is bejött ügyeletben. Aztán éjjel mikor az összes lapokat befejeztük és csend lett filmeztünk. Csak az volt, hogy én egész nap úgy szerettem volna, ha lenne valami műtét. Igy hát reggel 3h után lett is egy sürgösségi műtét, egy 61 éves bácsit hoztak Segesvárról, akit megkéseltek, a műtős aszisztens meg is jegyezte, hogy ez csak azért van, mert én mind műtétet kivántam. Az az igazság, hogy nem ilyent kivántam, hanem valami olyant amire én is bemehettem volna harmadkéznek:). Nagyon szörnyű volt a látvány, a mellkasát is felkellett nyissák, minden vér volt úgy folyt belőle. Már kezdett bűn tudatom lenni, hogy hogyan kivánhatom én egy embernek azt, hogy kerüljön a műtő asztalra, igy amig néztem a műtétet nagyon sokat imádkoztam, hogy jól sikerüljön és tudják az orvosok megmenteni ennek az embernek az életét. Számomra az volt jó ebben a műtétben, hogy még nem láttam mellkast felnyitva élő emberben. Ugyanakkor nagyon nem szerettem azt, hogy a fő orvos aki műtötte, az olyan ideges volt, mindenkire ordibált és nagyon csúnyán beszélt, káromkodott. A megdöbbenésemben csak azt tudtam tenni, hogy imádkoztam érte, bocsássa meg a jó Atya, mivel nem tudja, hogy mit beszél. Az volt a leginkább furcsa számomra, amikor még a kedvenc dokimra is kiabállt, pedig ő már szakorvos, és nem egy rezidens akivel bárhogy lehet beszélni. És azt láttam csak, hogy nagy szája van, de kéz ügyessége nem a legnagyobb, a kedvenc dokim egészen békességesen sokkal szebb műtéteket végez. Igy a látvány új volt, de az atmoszféra is. Csak kérni tudom Istent, hogy adja az Ő békességét az embereknek, főleg most mikor a béke ünnepe jön. Ugyanis az angyalok mikor megjelentek és hirdették az örömhirt az embereknek, hogy megszületett a Megváltó, akkor azt mondták "Békesség az embernek". Hol van ez a békesség? Bárcsak ezen az ünnepen mindenkinek a szive megtelne az Ő békességével.
Igy már reggel 7h volt mire befejeződött a műtét, ugyanis még a karján is voltak vágások, amiket össze kellett varrni. Miután minden lejárt még lementem a műtőbe a barátnőmmel beszélgetni, ott még találkoztam rezidensekkel akikkel jót beszélgettem az ünnep igazi lényegéről Jézus Krisztusról és örültem annak is, hogy nekik is bizonyságot tehettem arról, hogy Jézus Krisztus megváltott, és egy új életet adott (csak kicsit nehezebb volt ezt románul kifejteni, annak ellenére, hogy nagyon jól tudok románul, de jó volt, hogy megértettek és méghozzá egyet is értettek) . Örültem annak, hogy ezeknek az orvosoknak éles meglátásaik vannak az igazságról, újra arra jöttem rá, hogy megéri értük imádkozni. Habár még vannak olyanok, akik nem hiszik, hogy az imának ereje van, pedig Jézus is mielőtt csodát tett, vagy mielőtt betegeket gyógyitott meg mindig imádkozott. Luther Márton mondta "Ora et labora."= "Dolgozzál és imádkozzál." Azt hiszik egyes dokik, hogy nincs az imára szükség, ők Isten nélkül is megtudják oldani, és emberek életét mentik meg. Habár ez igazából nem Isten nélkül történik, mivel minden ember az Ő kezében van, és Ő az aki megtartja és megmenti az életeket, az orvost csak eszközéül használja, hogy az Ő szuverén tervét véghez tudja vinni. De én hiszem, hogy egyszer ők is ráfognak erre jönni, és akkor ők is fognak tudni imádkozni betegeikért, és fogják azt is tudni, hogy kinek adjanak hálát és dicsőséget a sikerért. Én Isten igéreteire állok, és kitartóan imádkozom, mivel Ő megigérte, hogy egy ima sem hull porba, hanem meghallgatja azokat és megadja a maga idején.
Azután pedig jöttem haza. Nem is éreztem magam fáradtnak, habár semmit nem aludtam, de megérte mivel sok mindent tanultam, és ezért nagyon hálás vagyok!
Kedves barátom csak azt tudom kivánni neked, hogy az Isten békessége töltse be a szivedet és járja át az életedet, és bizzál Benne, kérj nagy dolgokat Tőle, mivel Ő meghallgat és megadja neked azt, ha hittel kérted!

Utolsó adventi hét...

Egy nappal közelebb a Szeretet ünnepéhez. Ma reggel mikor felkeltem akkor a János első levelét olvastam és olyan jó volt, hogy nem csak úgy végig olvastam, hanem jobban elmélyülhettem benne és végig gondolhattam az igék igazságait. Ez a levél leginkább a szeretetről szól, Isten hozzánk való szeretetéről, a bűnbocsánatról, ha "megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsájtja bűneinket, és megtisztit minket minden gonoszságtól"(1Jn1,9), Krisztus parancsolatainak a megtartásáról, az új parancsolatról, ami a szeretet parancsolata. Leginkább két ige ragadott meg engem, az egyik az az Isten szeretetéről "...Isten a szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világban, hogy éljünk Őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért."(1Jn4,8b-10) Karácsonyra készülünk, amikor a Fiút ünnepeljük és azt, hogy Ő eljött a világban, és nem tekintette zsákmánynak, hogy az Atyával egyenlő, hanem megüresitette önmagát és emberi formát vett fel, hozzánk hasonlóvá vállt kivéve a bűnt. Ő eljött a szegényekhez, hogy meggazdagitsa őket, az erőtlenhez, hogy megerősitse, a betegekhez, hogy meggyógyitsa, és Ő elakar jönni ezen a karácsonyon hozzád is, hogy egy új életet adjon neked, hogy megtsztitson minden bűntől és méltóvá tegyen az Ő országa számára. Vajon talál-e nálad helyet, megszülethet-e a szivedben? Vagy te is kirekeszted Őt mint ezelőtt kétezer éve, és egy hideg istálóban küldöd? Ő szeret téged, és Ő azt akarja, hogy ezen az ünnepen betöltse a szived, otthonod szeretettel, hogy tudjad igazán a Szeretetet ünnepelni a szeretet ünnepén.
A másik ige pedig "Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az Ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle."(1Jn5,14-15) Ez újra a kitartó imádkozásra bátoritott és arra, hogy merjek nagy dolgokat kérni tőle, mivel Ő megadja. Erre bátoritalak benneteket is, mivel még a következőket is mondta ma nekem: "Ha ablakot vág is az Úr az égen, még akkor is hogyan történhetnék meg?(2Kir7,2) Legyen hitetek Istenben.(Mk11,22) Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni.(Zsid11,6) Istennél minden lehetséges.(Mt19,26) Próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregek Ura, hogy nem nyitom-e meg nektek az ég csatornáit, és hogy nem árasztok-e reátok áldást bőségesen?(Mal3,10) Ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben.(2Kor1,9)"
A nap többi részében a teológiai dolgozataim irtam, és arra tanultam.
Mivel ez a hét még advent, ezért arra gondoltam, hogy egy kedvenc adventi versem, amit régen nagyon sokat szavaltam felteszem nektek a blogomra. Úgy olvassátok el, hogy megértsétek az üzenetét.
Eljön
Advent. Szelíd zengésű üzenet
Eljön. Eljön.
Beteg - a gyógyulásod,
rab -a szabadutásod,
halot - az életed.
Szomorú - most jön az öröm,
erõtlen - most jön az erõ,
éjbe járó, hajnalra váró
fölkell a fény neked.
Zendül az ág,
zendül a föld,
Isten üzen...
Eljön. Eljön.
Advent, Advent.
Advent. Dörög rendíthetetlen
kemény királyi üzenetben.
Eljön. Eljön.
Ha elkerülöd a mosolyban,
Eléd kerül, mint könny, sikoltás.
Ha bölcsõben meg nem látod,
Utadat állja, mint koporsó,
Eljön az Első és Utolsó.
Ha mint templom szelíd harangja
Nem talált szíveden a hangja,
figyelmeztetések tüzében hallod
majd meg e hangot.
És rombadőlhet minden oltár,
Elnémulhat zsolozsma, zsoltár,
Házad küszöbén fog megállni,
vagy az éj titkos csendjében fogod
közelgõ lépteit meghallani.
Eljön. Eljön.
Ki nem kerülheted,
Ha kikerülöd, mint kegyelmet,
ugy kell bevárnod, mint ítéietet.
Hallod? Hallod?
Mozdul az ég!
Mozdul a föld!
Isten üzen!
Eljön. Eljön.
Advent. Advent.
(Túrmezei Erzsébet)
Ebben az utolsó adventi hétben kivánom kedves barátom, hogy a nagy sürgés forgásban, ajándékok készitésében, bevásárlásban, takaritásban legyen időd csendben lenni, gondolkozni az ünnep igazi üzenetén, hogy úgy tudd bevárni mint kegyelmet azt Aki jön, és nem mint itéletet.

Krisztus iskolájában...

Csend és béke, gyertya fények, halk Istent dicsőitő zene...ez az ami most betölti otthonom. Közeledik a szeretet ünnepe, a béke és dicsőség ünnepe.
Az elmúlt hétvégémet osztanám meg veletek. Péntek egy nagyon áldott nap volt számomra, amit teljesen az Úr jelenlétében töltöttem. Mivel csak reggel 5kor feküdtem le, ezért a megszokottnál később keltem, sikerült egy kicsit kipihennem magam. Miután felkeltem igéket olvastam és elővettem az imalistám, ami hála az Úrnak majdnem naponta bővül személyekkel, mivel mind többen vannak olyan fiatalok akik keresik Istent, és jó ezekről Istennek beszélni, és Isten elé vinni őket. Azután nem sokára jött a barátnőm, akivel az imaközöségünket tartottuk meg, és olyan jó volt újra az Úr elé járulni és egy akarattal kérni tőle, mivel Ő maga mondta, hogy amit ketten egy akarattal kérnek Tőle, Ő azt megadja. És mi ezt hisszük és ezért kérjük. A napokban már 3x kaptam a következő igét "Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segitségre van szükségünk."(zsid4,16) Hát ha az Úr ezt mondja, akkor én bizalommal is járulok, és hiszem hogy kegyelmet találok és imáim meghallgatást nyernek. Este 8tól pedig imaéjszakát tartottunk a gyülekezetbe a fiatalokkal, nem voltunk sokan csak 8an, de elég volt, mivel az Úr Jézus azt mondta, hol ketten vagy hárman összegyűlnek az Ő nevében Ő ott van közöttük. Én nagyon is megtapasztaltam, hogy ott volt az Úr és jó volt közösségbe is hozni kéréseinket Isten elé, és egy akarattal kérni Tőle, mert Ő azt is mondta, hogy "kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen". John Wesley azt mondta "Nagy dolgokat tehetünk, ha imádkozunk, de semmi nagyszerűt nem tehetünk addig, amig nem imádkozunk." És ez nagyon igaz. Az Úr Jézus is nagyon sok csodát tett, halottakat támasztott fel, betegeket gyógyitott meg, de Ő is nagyon sokszor félre vonult a sokaságtól és éjszakákat töltött azzal, hogy imádkozott, vagy korán reggel kiment a hegyre és imádkozott. Az Úrral való kapcsolatom fenntartója és mozgató rugója az imádság. Az ima az ami legjobban meghatározza keresztyén életemet, és azt pedig tudjuk, hogy minden harc a térdeinken döl el. Ezért tehát vegyük fel az imádság fegyverét és úgy harcoljuk meg a hitnek szép harcát. Azután egy barátnőmmel jöttem haza, aki nálam aludt, még vacsit készitettünk és beszélgettünk, és már reggel 4 volt mikor lefeküdtünk. De ennek ellenére még mindig reggel volt mikor felkeltünk, és jó volt együtt igét olvasni és imádkozni. És olyan jót kaptunk az Úrtól "Ha Istennel jársz, az előtted lévő igéret mindig nagyszerűbb, mint a amilyen nagy a mögötted levő fájdalom". Miután a barátnőm elment az ószövetség jegyzeteim készitettem a teológiára. Közben az egyik barátnőmtől aki most Debrecenbe tanul, kaptam egy igét emailben, amit nagyon az Úr küldött nekem rajta keresztül erősitésként "De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt."(2kor2,14) Ámen! Újra nagyon későn feküdtem, ma pedig korán keltem. Jó volt már korán reggel rá hangolodni a mennyei hullámhoszra és úgy menni a gyülekezetben. Délelőtt nem abba a gyülekezetbe voltam, amelyikben szoktam járni, hanem egy másik evangéliumi gyülekezetbe mentem el barátaimmal, és az Úr mindig tudja, hogy hova küldjön, azért hogy Ő beszéljen velem. Be kell vallanom, hogy nagyon sokra tanitott az Úr, először is arra, hogy harc folyik a lelkekért, ez erősitett abban, hogy ezután imáimban többet harcoljak, és tanitott a hitető lelkektől való őrizkedésre. A harcok a hivő élet vele járója, mert Jézusnak is voltak harcai, akiknek nincsenek harcai az már legyőzőtt ellenség, mert a foglyok nem harcolnak. Sokan vissza riadnak mikor látják a harcot, de az áldásokat megakarják maguknak szerezni. De ugyanakkor meg is fedett Igéje által "Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben. Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben, ahogyan én mindig megtartottam az én Atyám parancsolatait, és megmaradok az Ő szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök teljessé legyen. Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szeretlek titeket."(Jn15,9-12) Az öröm forrása a szeretet, ebben engedelmeskedve lehet megmaradni. Nekem már nagyon sokat kellett pótvizsgáznom az Úrnál a szeretetből, talán ez volt az a lecke eddig amit a legnehezebben tudtam megtanulni, és még most sem mondanám, hogy tökéletesen tudom, de viszont törekszem erre. Megtanultam szeretni az embereket, olyanokat akiket eddig nem igazán tudtam, mivel megtanultam bennük a Krisztust szeretni. Isten szeret engem, Isten szereti a másik embert is és ez a szeretet az ami összeköt bennünket, és ezt a benne lakozó Szeretetet kell szeretnem. Remélem érthető, amit akartam mondani. Minden parancsolatban a lényeg a szeretetben van. A parancsolatok közül az volt a leginkább kiemelve, hogy "Tisztelt apádat és anyádat". Elhangzott az is, hogy mi sokszor fiatalok olyan maradinak nézzük szüleinket, mi sokkal okosabbnak gondoljuk magunkat, mi modernek vagyunk, és ezzel leértékeljük őket, az Úr pedig azt mondja, hogy "átkozott, aki gyalázza apját és anyját", ugyanakkor azt is mondja, hogy engedelmeskedjünk nekik az Úrban, és ha valami olyant kérnek akkor szeretettel mondjuk meg, hogy az Úr nem ezt mondja, és nekünk az életünkben Ő az első. Hát kellett ez nekem, mivel annak ellenére, hogy nagyon szeretem a szüleim és nagyon hálás vagyok értük az Úrnak, mégis olyan sokszor megbántom őket, vagy nem a legnagyobb türelemmel és szeretettel beszélek velük, igen is van mikor leértékelem őket azzal, hogy én többet tudok. Igy az ige önvizsgálatra és bűnbánatra inditott, és miután sikerült ezt őszintén megbánni és vinni az Úr elé, azután a szüleimet is felhivtam és mondtam nekik, hogy Isten Lelke mire világitott rá az életemben és bocsánatot kértem tőlük, azért amikor igy bántam velük, jó volt az hogy őszintén vették amit mondtam és gondoltam, és mondták, hogy ők is nagyon szeretnek engem és megbocsátanak. Annyira jó az mikor az Úr rávilágit a hiányokra az életembe, és betölt teljesen az Ő Lelkével. Elhatároztam, hogy ezután figyelmesebb fogok lenni és jobban fogok szeretni mindenkit. Maradjunk meg az Isten szeretetében és tartsuk meg a szeretet parancsolatát. Uram a te óhajod parancs nekem, mert szeretsz és én is szeretlek téged!Ámen.
Délután pedig saját gyülekezetembe voltam, ahol nagyon áldott alkalom volt, én is bizonyságot tettem erről az igéről és ezekről a dolgokról és arról, hogy még mikre tanitott Isten ebben az évben, mivel az volt az utolsó vasárnap ebből az évből számomra, amikor ebben a gyülekezetbe lehettem, mivel még csak egy vasárnap van, akkor pedig otthon fogok lenni. Majd ezekről később részletesebben fogok beszámolni (majd az év utolsó napján, mivel akkor szoktunk lertárt késziteni az elmúlt évről). Az alkalmon a boldog jövő igéretéről volt szó az Ámósz próféta könyvéből. És arról, hogy mi emberek szeretünk álmodozni, de az életünk felől azt kell meglássuk, hogy mi Isten álma rólunk, mi az Ő célja velünk és akkor egy boldog jövő vár ránk, és egy beteljesült életünk lehet. Én tapasztalatból tudom mondani, hogy Isten álmokat valósággá tesz, ha az az Ő akaratával megegyezik. Az én vágyam az, hogy az én álmaim eggyé válljanak az Isten álmaival, az én utaim és az én gondolataim eggyé legyenek az Ővéivel, mivel az Úr útjai és gondolatai sokkal magasabbak a miéinknél. Úgy szeretném, ha mindig megtudnák alázkodni Isten előtt és az Ő akaratát meglátni és aszerint élni.
Számomra nagyon áldott volt ez a hétvége, amit teljesen az Ő jelenlétében tölthettem, és a Krisztus iskolájában tanulhattam.
Kedves barátom kivánom, hogy te is tudd felismerni Isten céljait az életedben és tudj aszerint élni. Merd rábizni magad teljesen, és kezdj el te is Krisztus iskolájában tanulni. Legyen egy nagyon áldott heted, amiben a nagy karácsonyi készülődések mellett tudj elcsendesedni és Istenre figyelni. Hadd töltse be a te életedet is az Ő fénye és az Ő szeretete!

Más,mint amit terveztem...

Ember tervez, Isten végez- szokták mondani. Az én esetembe is valahogy igy volt a tegnapi nap (merem igy irni, mivel most már péntek reggel négy óra van). Irtam, hogy megyek gyerek otthonba kántálni román fiatalokkal, mivel meghivtak. Azonkivül, hogy nagyon megfagytunk egy nagyon áldott alkalom volt. Nem tudom azt az érzést ami betöltött mikor ezeket a gyerekeket láttam leirni. Egyszerűen jött, hogy sirjak és imádkozzak értük. Az Úr betudja tölteni az űrt az életükben. Énekeltünk egy jó pár éneket, azután egy rövid jelenet volt, miután megajádékoztuk őket. Ezek után ők is megleptek minket egy énekkel, nagyon jól esett hallani, hogy mennyire szivből énekelnek. Az Úr áldja meg őket, és vegye körül őket az Ő szeretetével. Azután nem ügyeletbe mentem a korházba, ahogy tervben volt, mivel már nagyon rég egy csomó barátom meghivott vacsorázni különböző éttermekben, de persze nekem soha nem volt időm elmenni. Ma este is telefonált a barátnőm és két barátom, hogy menjek velük a Magesticbe vacsorázni, meglepetésükre el is fogadtam a meghivást és elmentem. Egy nagyon jó estét töltöttünk együtt, már nagyon rég nem nevettem ilyen sokat, olyan jó volt teljesen az élet gondjairól megfeledkezni. Végül nem is bántam hogy elmentem. Úgy érzem az utóbbi időben nem igazán volt időm kikapcsolodásra, csak nagy rohanás volt minden, egyetem, tanulás, korház, lelkigondozás. Önmagamra nem igazán volt időm, na hát most ezt probálom bepótolni. Miután haza jöttem gondoltam nem fekszem le, hanem inkább vasalok,mosok és takaritók, igy sikerült megcsinálni a karácsonyi nagy takaritást: ablakokat megpucolni, ajtókat lesurolni, a házat egyszerűen ragyogóvá tenni. Olyan jól eső érzés most ülni a meleg szobába, ahol csend van és béke. Mindig mikor jönnek hozzám, megjegyzik hogy olyan otthonias nálam, meg olyan jól érzik magukat, ez csak azért van, mert a házunkat Isten békessége és jelenléte tölti be, Ő a ház gazdája, és mindennek résztvevője. Ő zörget mindenkinek az ajtaján és aki befogadja ahoz bemegy " Ime az ajtó előtt állok, és zörgetek, aki meghallja az én hangomat, ahoz bemegyek és vele vacsorálok és ő én velem". Nagyon örülök annak, hogy én kinyitottam neki az ajtót és Ő bejött hozzám , és azóta velem van. Kedves barátom, tapasztalatból megéri befogadnod Őt.
Most pedig épp az emaileim olvastam, egy volt osztálytársnőm irt, akinek levelét örömmel és szivembe hálával olvastam, mivel arról irt, hogy Krisztust elfogadta személyes Megváltójának és a Vele való kapcsolatáról. Örülök annak, hogy 11. osztályba átjött hozzánk, és az Úré a dicsőség, mivel ez a lány felismerte az életembe Krisztust. Ez újra abban erősitett meg, hogy én bátran valljam meg Őt és mutassam be az én életembe, mivel sose tudhatom, hogy kire mi hat és ki dönti el, hogy neki is erre a Krisztusra, Megváltóra van szüksége. Akik az Úrban vagytok kérlek, hogy imádkozzatok ezért a lányért, hogy megtudjon maradni a hitben, legyen kitartó és tudja felvállalni mások előtt is Őt, mivel azt irta ez még nem igazán megy neki. "De aki elkezdte bennünk a jó munkát, az be is végzi a Krisztus Jézus napjára."
Ma reggel még nagyon jó volt az, hogy az Úr válaszolt nekem a mai igén keresztül: "Isten olyan gyorsan tud lépni, hogy mig egy nap úgy érzed, hogy elszabadult a pokol az életedben, másnap már olyan, mintha mennyben lennél Mindkét esetben "...Isten az aki munkálkodik bennetek". A Biblia olyan szavakat használ, mint: azonnal, rögtön, hirtelen, hogy emlékeztessen minket arra, hogy amikor Isten mozdul, akkor készen kell állnunk arra, hogy mi is mozduljunk. Nem fogja harsonákkal és fanfárokkal hirdetni, tehát készen kell állnod, főleg akkor, ha valamire már régóta vársz. Lehet, hogy csak egy pillanat választ el attól a választól, amit kerestél. Ennyi időre van szüksége Istennek, ahhoz, hogy megváltoztassa a dolgokat: egy pillanatra! Ne hagyd, hogy a csüggedés elgyengitse a hited, vagy a késlekedés ellopja a lehetőségedet!...Semmi sem fontosabb, mint az, amit Isten éppen most mond és tesz az életedben: nem fontosabb az, ami az otthonodban történik, sem mások tettei vagy véleménye nem fontosak. Csak az számit, hogy állj készen."
Hát ezzel az Úrnak sikerült padlóra tennie, mivel nagyon aktuális dolgot mondott, igy hát készen állok és elfogadom a legjobbat amit Isten kinál.
Kedves barátom légy kitartó és légy kész várni az Ő időzitésére, mivel az tökéletes, ugyanakkor állj készen. :)

Egy nap sem telik semmi nélkül...

Olyan jó az mikor a napok nem csak úgy eltelnek és kifutnak a kezünk között. A mai délelőttőt egy barátnőmmel töltöttem, nagyon jól elbeszélgettünk, azután együtt ebédeltünk és olyan jó volt együtt, hogy egyre kellett volna menjen be a korházba, de csak egykor vettük észre az órát, hogy mostmár sietnie kell és menjen. Jó az mikor együtt lehetünk és az mégjobb, hogy az Úr is résztvevője a beszélgetéseinknek, érzelmeinknek, problémáinknak, úgy egyszerűen itt van velünk, és betölt az Ő jelenlétével, békességével. Azután a városba voltam, mivel kalapot kerestem magam, de sok időm erre nem volt ugyanis hattól az egyetemen kellett lennem. Este még találkoztam barátokkal, akiket meghivtam hozzám egy sütire. És valahogy igy telt el a mai nap, egyszerűen tanulás nélkül, ez azért számomra furcsa, mivel mindennap szoktam tanulni, de azért a Biblia olvasás nem maradt ki és a Vele való találka sem maradt el, sőt jót beszélgettünk. De úgy érzem, hogy az agysejteimnek is szüksége van egy kis pihenésre. Holnap ugyis egyetem után megyek árvaházba kántálni román fiatalokkal, ugyanis ők hivtak, én örülök ennek a lehetőségnek, amikor mehetek az árva gyerekek közé és vihetjük nekik Isten szeretetét és elmondhatom nekik, hogy ők igazából nem árvák, mivel az Ő alkotójuk, és mennyei Édesapjuk szereti őket és naponta velük van. De ezekről majd részletekben, ha már voltam. Közbe ügyeletbe is megyek, ami remélem jó lesz, ugyanis az egyik évfolyamtársnőm is a barátjával mennek a smurdra és igy az éjszakát együtt tölthetjük, és úgy látom ez jó alkalom lesz arra, hogy jobban megismerkedjünk, és főleg azért hogy még többet beszélhessek nekik a Megváltomról, aki azért jött és azért vállalta a halált, hogy nekünk ne kelljen, Ő helyettünk, érettünk halt meg. És Ő győzőtt, mivel nem maradt a sirban, hanem feltámadt, igy Vele együtt mi is naponta győzhetünk. (Na de majd ezekről bővebben utólag.)
Még megosztanák veletek két igét amit az Úrtól kaptam, és Ő ezt nektek is üzeni:
"Ujjongj, Sion leánya! Kiálts örömödben, Izráel! Örvendezz, vigadj teljes szivből, Jeruzsálem leánya!... Veled van az Úr, Izráel Királya: nem kell többé veszedelemtől félned."(zof3,14-15b)
"Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segitségre van szükségünk."(zsid4,16)
Gondoltam, hogy miután bloggolok lefekszek kicsit hamarabb, hogy tudjak egy jót pihenni, de ma újra nem jött össze, de nem baj, mivel most fejeztem be a barátnőmmel a telefonbeszélgetést, egy hónapja nem beszéltünk, ugyanis ő Svájcban él most a családjával, olyan jól elbeszélgettünk, hogy csak úgy elrepült az idő még 23h hivott fel és most már lassan éjjel 2h. Most már téleg megyek aludni, persze előtte még olvasok igét és imádkozok. Áldott éjszakát nektek is, és egy nagyon áldott napot, sok erővel és örömmel. :)