Indulj el, vállald a kihivásokat...

Indulj el vállald a kihivásokat, ne csak a könnyű dolgokat.... igy szól egy nagyon kedves ének. Valahogy úgy érzem, hogy az utóbbi időben abszolut semmi könnyű dolgot nem vállaltam magamra. Terhek azok vannak és ha nem nekem személy szerint akkor másoknak amik az én vállamon is vannak hordozva. Na de persze mindezt örömmel teszem, mert maga az Úr Jézus mondta "az én terhem könnyű". Igy bármennyire nehéznek is tűnik, mégis könnyű. Az elmúlt két hétnek volt eseménye bőven, először is megkezdődött az egyetem sokkal nagyobb és több követelményekkel, tanulni kell 1000rel. Újra indult a bibliakör, megérkezett a barátnőm aki egyben az új lakotársnőm. Nagyon hálás vagyok érte, mert téleg annyira szuper együtt, mindent közösen és olyan kis családiasan élünk. Annyira jól esett az mikor hétfő reggel 3kor haza jöttem (mivel a hétvégén Budapesten voltam, ugyanis voltak óráim a teológián) felkelt és várt, meg helyet készitett maga mellett az ágyban, jót beszélgettünk. Közbe jöttek újak, "kicsik" az egyetemre akikkel foglalkozni kell, segitek nekik amiben csak tudok jegyzetektől elkezdve korrepetálásig, kikérdezem őket, főleg a "fiaimat". A múlt csütörtökön meg a tegnap éjjel is újból ügyeletbe voltam, de most csak 12 órát mivel egyetem következett reggel 8tól, sikerült az Amaro Del cdt is odaadni a kedvenc dokimnak amiről előbbi bejegyzésembe irtam. Jó volt újra találkozni a "bandámmal" is, látni hogyan változnak és sajnos nem a legjobb irányba nem az élet felé mennek, na de azért komolyodtak is sokan közülük. Nagyon zsúfoltak a mindennapjam, újra vagy inkább úgy fogalmazzam még mindig nincs idő aludni, egy jót aludni, pihenni, kikapcsolodni, semmivel nem törödni. Az utóbbi napokban is csüt., péntek éjjel nem aludtam, szombaton egy keveset, vasárnap újra nem, hétfőn keveset, kedden újra nem, ma reggel másfél órát és mindenki csodálkozik, hogy birom és megyek tovább, bevallom én is sokszor csodálkozom magamon. De erre csak egy válaszom van, hogy minden újnap az Erő forrásából meritek, Ő az aki betölt és ez nekem elegendő.
Mindennap vannak kihivások újak, nehezebbek, nagyobbak, vonzóbbak, amik fennem visznek, a kérdés csak az hogy vállalom-e? Én igen vállalom, szeretem azt mikor küzdeni kell, mivel a győzelem küzdelemből születik. Az én kérdésem az feléd kedves barátom, hogy te vállalod-e az élet kihivásait, szembe nézel-e velük vagy megfutamotsz tőlük.
Én arra bátoritalak, hogy "Indulj el, vállald a kihivásokat. Fogadj el mindent, ne csak a könnyű dolgokat. Indulj el, s az éjszakák után fényes hajnal virrad rád. Indulj el, ne mondd, hogy messze még a cél, Hogy eltűnt szived mélyéről végleg a remény. Indulj el, az utad végén vár Isten kezében a koronád!"