Menedékház...

Minden alkalommal azzal kezdem, hogy sok idő telt el, hogy nem irtam... azon gondolkozom hogy jó lenne valami mással kezdeni.
Az idő az könyörtelenül telik, a mindennapjaim nagyon zsufoltak és sokszor az az érzésem, hogy nem birom útólérni önmagam. Az elmúlt egy hónapban is sok minden történt, röviden erről szeretnék irni nektek. Ahogy a bejegyzésem cime is tükrözi az otthonom (merem igy fogalmazni és nem azt mondani, hogy a lakásom, mert egy ahol lakom az nem is az enyém hanem csak bérlem, a másik pedig az, hogy külömbség van egy lakás és egy otthon közt) egy menedékház volt, aminek örültem csakhogy néha fárasztó volt. Öröm tölti el szivemet amikor segithetek másokon, befogadhatok másokat az otthonomban, mert ez jó lehetőség arra, hogy bemutassam másoknak Krsztust, és ez most is sikerült. Mikor augusztus végén visszajöttem megkérdezte egy évfolyamtársnőm, hogy nem e jöhet hozzám, mivel a bentlakásba nem tud tanulni, örömmel fogadtam be. Ő itt volt nálam 3 hétig, amialatt tanultunk és jókat beszélgettünk. Nem könnyű neki, ezért örvendtem, hogy nálam volt és bátorithattam, hogy Isten semmit sem enged meg az életünkbe amit ne tudnánk elhordozni és minden ami ér bennünket az javunkra van, még akkor is ha ez pillanatnyilag nem úgy tűnik. Ezt olyan sokszor tapasztaltam. Azután Magyarországról voltak egy hétvégére vendégeim. Örültem annak, hogy nekik is segitségükre lehettem. Miután ők elmentek egy pár napra a barátnőm jött hozzám tanulni, persze abból nem lett sok tanulás, de ennek ellenére nagyon jokat beszélgettünk és imádkoztunk együtt még más barátaimmal. Aminek nagyon örülök az az, hogy a baraátnőm nagyon nyitott az Úr felé és olyan jó volt együtt megtapasztalni Istern kegyelmét, szeretetét. Annak ellenére, hogy nem tanult sokat sikerült a vizsgája, mert azt az időt amit Istenre forditasz az nem vesztődik el. A múlt hétfőn pedig egy cigány testvérnőm jött hozzám egy hétre a kislányával Abafájáról, mivel a férje kidobta otthonról és nem volt hova mennie. Én nagyon szeretem ezt az asszonyt 19 éves és egy 4 éves kislánya van, és annyi mindent kell elszenvednie. Nem könnyű neki, mivel ezelőtt 2 éve tért meg és keresztelkedett meg, a férje meg az egész családja pedig nem hivő, de örömmel nézem azt, hogyan harcolja meg a hit harcát és mennyire kitartó Isten mellett. Nagyon sokat beszélgettünk ez a hét alatt és imádkoztunk is együtt. Akik már Isten gyermekei vagytok kérlek, hogy imádkozzatok érte és azokért az abafáji cigányokért is akik Isten mellett döntöttek, hogy tudjanak kitartani és megmaradni az Úr mellett.
Ez húzos hónap volt, nem volt sok időm önmagamra vagy unatkozni. Közbe a teológián is voltam, megvoltak ott is a vizsgáim, és a követelmények nagyobbak ez az év nagyon nehéz lesz számomra ott is és itt az orvosin is, de hittel nézek az előttem álló hegyekre, magas falra és hiszem, hogy Vele mindenre képes vagyok. A héten egy 24h ügyeletbe is voltam a sebészeten ami nagyon jó volt. Komolyan mondom annyira felüdit mindig az amikor ott lehet a korházba és tanulhatok vagy éppen a betegekkel beszélgethetek. A héten is sikerült három beteggel nagyon jól elbeszélgetni. Ami nagyon boldoggá tett az az, hogy mind hisznek Istenbe és annyira hittel meg reménnyel néznek a gyógyulásukra, nincsenek elcsüggedve és jó volt őket ebben a reménységeben erősiteni.
Ma pedig sütöttem meg főztem, mivel holnap közös ebédet tartunk a gyülekeztebe meg egyben hálaadó napot is, őszintén nekem nygon sok minden van amiért nagyon hálás vagyok Istennek, és jó az ha nem csak ilyen alkalmakkor jut eszünkbe hálát adni, hanem mindennap. Hétfőn pedig kezdődik az egyetem, ezért újra indul a bibliakör is ahova minden orvosist vagy fiatalt akit érdekel Isten szeretettel várok minden hétfő este 8tól nálam itthon (22dec1989, 47/11).
Kivánok mindenkinek egy nagyon áldott vasárnapot és azt, hogy ezen a vasárnapon meg a következő héten mégjobban megérezze Isten szeretetét, jóságát és tudjuk észrevenni mindennapjankban Isten jelenlétét.
A 46 zsoltárt küldöm nektek. :)