Beszélj Jézusról!

Ez volt a felszólitás a múlt csütörtökön a "Mai Ige"-ében. Csütörtök reggel úgy kelltem fel, hogy tudtam nehéz nappal állok szemben és az volt az első, mint minden reggel, hogy térdeimre borultam és mentem a kegyelem trónusához. Fantasztikus, hogy mennyire nagy Istenem van, ahogy kinyitottam a Bibliám és olvastam az igét az volt benne "Maga a Menny Istene ad nekünk sikert, és mi az Ő szolgáiként kezdjük el az épitést."(neh2,20). Tudtam, hogy ezzel az Úr sikert üzent. Az volt a felhivás az áhitatos könyvemben, hogy legyünk a hit és a bátorság emberei, mint Nehémiás. Hittel indultam neki a napnak és nagy bátorsággal, meg azzal a kéréssel, hogy adassék valaki nekem akinek beszélhessek Jézusról. 500m-nél többet nem mentem miután a házból kiléptem és találkoztam egy évfolyamtársnőmmel, elkezdtünk beszélni és én mondtam neki hogy milyen igét kaptam az Úrtól, és ő se feljen hanem legyen bátor és higgyen, mert Istennek semmi sem lehetetlen. El kell árulnom, hogy aznap volt délután a részletes embriológia vizsgánk (régebbi bejegyzésemben irtam erről a vizsgáról, mert első félévben az általános embriot tanultuk ami sokkal könnyebb ennél). Mikor az egyetemre értem etika kurzusra, leülök egy másik lány mellé és elkezdünk a vizsgáról beszélni, erre azt mondja, hogy reggel mikor felkelt és elkezdett tanulni én jutottam eszében, és az hogy mennyire hittel állok a dolgokhoz igy most Ő is hittel megy, neki is elmondtam az igét amit egy párszor elismételgetett nagyon tetszett neki, és azt is elismételte, hogy hit és bátorság. A vizsga mivel délután volt igy volt egy pár óra szünetem, mialatt haza jöttem és átvettem az mégegyszer az anyagot. Újra letérdeltem és imádkoztam magamért és az összes társamért. Azután azt az igét kaptam, hogy "Boldog ember az, aki az Úrba veti bizodalmát."(Zsolt40,5). Olyan boldogan mentem az egyetemre, láttam, hogy társaim félnek és oda mentem egyenként egy párhoz és kérdeztem tőlük, hogy mondjak-e nekik valami bátoritót amit az Úrtól kaptam, hát szorult helyzetbe ki utasitana vissza. Igy elmondtam nekik és azt is, hogy ne féljenek mert az előttük levő akadály, nem nagyobb, mint a mögöttük levő Erő. Megvolt a vizsga, még nem tudom az eredményt, de én azt kértem, hogy olyan eredményem legyen, mi az Úr dicsőségét szolgálja. Örömmel jöttem haza, mert nem egy embernek beszéltem Jézusról aznap, hanem nyolcnak. Kellenek ilyen nehéz vizsgák azért, hogy méginkább kelljen a fiataloknak Jézus. És az volt a legjobb, hogy este gondoltam fellépek a messre invisibilbe, és tanulás közben is fent voltam. Rám lépett az egyik társam azzal, hogy Őt nagyon megérintette az ige amit mondtam és elkezdtünk beszélni (nem gondolta volna hogy fent vagyok), és az Úr még egy csomó igét adott nekem mit irjak neki. Ez csak arról tesz bizonyságot, hogy Isten igéje, olyan mint az éles kard elhat a szivek mélyéig. Ő ma is munkálkodik és törödik az emberekkel. Akik az Úrban vagytok, kérlek imádkozzatok ezekért a társaimért, hogy Isten Szentlelke hadd munkálja ki bennük is a megtérést. Ilyenkor csak csodálni tudom Istenem nagyságát, hatalmát, mérhetetlen szeretetét, jóságát. Fantasztikus hogy milyen Istenem van. Kelljen neked is, kezdj el vele beszélni, keressed Őt, élj át vele naponként csodákat.
Nem tudom milyen helyzetben vagy, de bátoritsanak téged is a megemlitett igék és sose feledd: az előtted levő akadály, nem nagyobb, mint a mögötted levő Erő!
Ha Isten gyermeke vagy, újjászülettél, akkor bátoritalak arra, hogy beszélj Jézusról, és nem csak szavaiddal, hanem cselekedeteiddel, az egész életed Róla szóljon!