Isten útjai kifürkészhetetlenek...

Szeretem az emberek és szeretek velük időt tölteni, beszélgetni, azután a magam csendességébe imádkozni értük. Isten gondolatai nem a mi gondolataink, és az Ő útjai nem a mi útaink, hanem sokkal magasabbak annál, mint ahogy mi azt eltudjuk képzelni. És valahogy az elmúlt időben folyamatosan ezt tapasztalom, és ezekből szeretnék veletek is megosztani egy párat.
Egy vasárnap délután a gyülekezetbe arról volt szó amikor Gedeon 300 emberrel legyőzte az midjániakat. És a lelkipásztornak volt egy olyan mondtata a végén, hogy mi is vegyük fel a kürt eszközöt a harcba, ami a bizonyságtevés. És rögtön az a kérés fogalmazodott meg bennem, hogy Istenem bárcsak ennek a hétnek mindennapján a kürttel tudnák harcba indulni, és adj mindennap nekem valakit akinek bizonyságot tegyek Rólad. És egy ima sem hull porba. Mindennap volt valaki akinek beszélhettem Róla, és örültem annak, hogy mikor ügyeletbe voltam azon a héten a kedvenc sebészemnek is bizonyságot tehettem arról, hogy megéri stennek a kezébe tenni az életünket, mert azzal semmit nem veszitünk. Ez a beszélgetés alatt valahogy arra inditott a Lélek, hogy ne várjak karácsonyig, hanem adjam most oda neki a Bibliát (ugyanis még a nyáron eldöntöttem, hogy beköttetek neki egy Bibliát és megajándékozom vele karácsonyra). El is vittem neki, és örültem, hogy odadhattam, sőt még egy pár gondoltatomat is leirhattam neki. Úgy gondolom, hogy Isten legnagyobb ajándéka az Ő Fia volt Jézus Krisztus, akit ide adott értünk, hogy nekünk ne kelljen bűneink miatt meghalnunk, hanem, ha megbánjuk és megvalljuk azokat, és befogadjuk Jézust az életünkbe, akkor Ő örök életet ad nekünk. Valahogy úgy látom, hogy az embereknek kell Isten ajándéka, az Ő áldásai, de Ő maga nem kell. Pedig nem Istennek van szűksége ránk, hanem nekünk van szűkségünk Istenre. A másik nagy ajándéka az a Biblia volt, amit Ő azért adott a kezünkbe, hogy ezáltal az Ő Igéjén keresztül megismerjük Őt és az Ő döntéseit ami életünk felől, az Ő irányitását. A Bibliám ha fáradt vagyok üditő nyughelyem, ha sötét vesz körül szava égő mécsesem, ha éhes vagyok éltető kenyerem, ha beteg vagyok égi patikám, ha egyedül vagyok benne barát vár rám. Fantasztikus dolog ez, megéri kiprobálni és naponta olvasni, meglátod, hogy annyira áttudja formálni az életedet, és mindig azt tudja nyujtani amire éppen szűkséged van. Spurgeon mondta: "A Biblia olyan Isten számára, mint a sebész számára a műtős kesztyű. Segitségével egészen mélyen beléd tud nyúlni." És ez téleg igy van. Szeretném és vágyom arra, hogy minél több ember megismerje az igazságot, ezért azokat az embereket akik az imalistámon vannak, és a szivemen hordozom őket megszoktam ajándékozni egy Bibliával. Én nem tudok többet tenni, mint Istenről beszélni, az igét a kezükbe adni és szüntelen imádkozni értük. A döntés rajtuk áll, hogy elfogadják Istent, kell-e ez nekik vagy nem. Nagyon szeretem ezt az orvost, akit már egy pár bejegyzésembe emlitettem, és egy nagyon áldott ember, annyira szeretném, ha megismerné mégjobban Istent, az igazságot és befogadná Őt.
És igy a hét mindennapján bizonyságot tettem valakinek. Vasárnap reggel mielőtt gyülekezetbe indultam a térdeimen voltam és miközbe imádkoztam újra elmondtam, hogy adjon Isten valakit akinek beszélhessek Róla, de azután rögtön eszembe jutott, hogy ma vasárnap és a nap nagyrészét gyülekezetbe leszek, nem lesz kinek hitetlennek bizonyságot tegyek, csak a gyülekezetbe délután. (Megjegyzem azt, hogy azelőtt való nap megkért egy barátom, hogy csináljak egy tortát mivel a testvérének szülinapja lesz és szeretné, ha az ifi meglepnénk. De mivel későn értek haza a kirándulásból ez nem jött össze, igy végül úgy lett, hogy a tortát vasárnap reggel még gyülekezet előtt elviszem valakihez, akik meghivták őket ebédre és majd akkor meglepik. ) Kimegyek a házból és valahogy úgy jött, hogy ne menjek át a túl oldalra és ne a 18 busszal menjek, hanem majd a 19 egy darabig és onnan gyalog. Igy megállok a busz megállóba és mivel fázott a kezem letettem a tortát magam mellé a lépcsőkre. Egy idősebb házspár jött arra felé és megkérdezték, ha megnézhetik a tortát, mert olyan jól néz ki. Azután észre vették a közepébe fogpiszkálóra ragasztott égetett papirt és megkérdezték ha elolvashatják. Én örömmel elolvastam amit irtam rá "Áldjon meg téged a Sionról az Úr! "Születésed óta hordozlak, világra jöveteled óta viszlek. Vénségedig ugyanaz maradok, ősz korodik én hordozlak! Én alkottalak, én viszlek, én hordozlak, én mentelek meg.(ézs46,3b-4)." És miután ezt elolvastam bizonyságot tudtam tenni arról, hogy Isten az aki megalkotott bennünket, és Ő az aki hordoz és megment. Utánna még egy keveset beszélgettünk, ők elmentek, jött a busz én felültem és azon gondolkoztam, hogy Isten mennyire komolyan veszi az imáinkat, ő adott két embert akinek bizonyságot tehettem Róla, mennyire tudta hogy mért csak vasárnap kell eljusson a torta, és azt is tudta, hogy melyik buszra kell üljek, azért, hogy ezzel a házaspárral beszélni tudjuon. Komolyan mondom annyira ledöbbent az, hogy milyen fantasztikus Istenem van, mennyire csodálatos.
A harmadik megtapasztalásom az az volt, hogy Isten tudja mikor mit miért kell tegyek. Én hittel kezdtem el blogot irni, azzal a hittel, hogy mások is megismerjék azt, hogy nekünk milyen nagy, hatalmas, és szerető Istenünk van, aki nap mint nap csodákat tesz az életünkbe. És most a héten megtudtam, hogy mért kellett blogot irnom, és dicsőség Neki azért mert ezt felhasználta. Ő felhasználja gyöngeségem, erőtlenségem, azért, hogy megmutassa az Ő erejét. Mert az Ő ereje ami erőtlenségünk által ér célhoz. Nincsenek véletlenek ezt hiszem és vallom. A héten egy emailt kaptam egy lánytól aki ott a sebészeten ahova járok műtös aszisztens. És azt irta, hogy nyáron mikor mélyen volt, akkor rátalált a blogomra és Isten ezáltal egy kapaszkodot adott neki. Nagyon sokat tudott meriteni abból amit megosztok veletek, dicsőség ezért az Úrnak. És örültem annak, hogy nekem "ismeretlennek" megnyilt, és őszintén megosztott dolgokat az életéből, és kérte, hogy beszélgessünk. Személyesen nem ismerem ezt a lányt, de imádkozok érte, és szeretném azt, hogy Isten használjon az ő életébe. Most vasárnap megyek újra ügyeletbe és örülök annak, hogy a kedvenc dokim lesz és hogy ezzel a lánnyal is találkozhatok és beszélgethetünk.
Nagyon kérlek titeket akiknek már van kapcsolatotok Istennel, hogy imádkozzatok ezekért az emberekért, és értem is, hogy méginább hordozni tudjam Őt.
Most pedig kivánok nektek egy nagyon áldott vasárnapot amit Isten közelségébe töltsetek és azt, hogz érezzétek meg mégjobban Isten szeretetét!