2010. november 27., szombat

A kereszted nem töri fel a hátad...

Nagyon hamar eltelt ez a nap és mondhatom, hogy ez a hét is. Nagyon gyorsan telik az idő, a kérdés az, hogy mennyire tudjuk hasznosan tölteni. Annyira jó volt a reggel amikor felébredtem rögtön egy smst kaptam amiben ez állt: Zof3,17: "Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegit. Boldogan örül neked, megújit szeretetével, ujjongva örül neked." Hát nem fantasztikus az, hogy milyen igérettel ébreszt fel az én mennyei Édesapám? Azután rögtön kinyitottam a Bibliám és igéket olvastam és beszélgettem vele önmagamról és azokról a személyekről akiket a szivemre helyezett, akik fontosak nekem és neki is és szeretném, ha felismernék az Urat és hozzá térnének. Már 88 személy van az imalistámon, ezenkivül még helységek és missziók, és persze mindig vannak aktuális imatémák is olyanokért akik nincsenek a listán. Én hittel imádkozok, állhatatosan értük, mivel Isten a következő igéretet adta velük kapcsolatban: "Olyan szivet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az Úr. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenük leszek, mert teljes szivvel megtérnek hozzám."(jer24,7) Annyira tudom csodálni Isten türelmét amellyel van az emberek iránt, és nem súlyt le a sok gonoszság miatt, hanem Ő vár, türelmesen várja haza a "tékozló fiúkat". Mikor ezt az igét kaptam smsbe, akkor tudtam, hogy ezt annyira az Úr mondja, mivel most valahogy olyan helyzetben vagyok, mikor a felhők kezdenek összetornyosulni a fejem fölött. Ilyenkor jó tudni és érezni azt, hogy Ő velem van, Ő erős, Ő megsegit. Rájöttem arra, hogy Isten a keresztet, amelyet hordoznom kell nem azért adja, hogy feltörje a hátam, hanem, hogy megedzen és ahogy olvastam valahol "...felébreszti és kifejleszti benned az erődnek azon területeit, amelyek eddig aludtak, vagy kevésbé értékes célokra voltak használva. Amikor ezt felismered nem fogsz könnyebb keresztért imádkozni, hanem erősebb hátat fogsz kérni." Úgy tapasztalom, hogy ez valahogy téleg igy igaz. És jó tudnom azt is, hogy mikor az úton csak két pár láb nyomot látok, az nem az enyém, hanem az Úré, mivel Ő vállain hordoz. Ezt te se felejtsd el soha, mikor úgy érzed nagyon nehéz és mindenki elhagyott, még Ő is, akkor tudd, hogy Ő nem hagyott el, hanem a vállain hordoz. Mielőtt elkezdtem volna tanulni, egy A4-es lapot szineztem ki úgy mintha kis téglalapok egymásra és egymás mellé lennének téve, mindegyiket más szinnel és a lap közepére azután ráirtam azt, hogy: az Úrral járva a gondok átszineződnek, és azután minden kis téglalapba irtam egy egy szót, amit ebben az évben az Úrtól kaptam bátoritásul, pl. jobbjával támogat, velem lesz, megsegit, nem hagy cserben, egyengetni fogja ösvényeimet, az Övé vagyok, megszabadit, oltalmaz, bátorság, örül nekem, stb., összesen 134 igéretet tudtam ráirni, és ezt a lapot felragasztottam a falra az iróasztalom fölé. (Te is készithetsz egy ilyent, és amikor a csüggedés körül fog akkor rá nézel és rögtön megerősödsz, és a mikor azt a sok szint látod, téleg átszineződnek a gondjaid.)
Azután estig tekertem a tanulással, miután sütöttem- főztem holnapra, utánna újra folytattam a tanulást, és még mindig nem fejeztem be csak gondoltam, egy kis pihenés erejéig irok a blogomba, mivel ugyis már késő van 3 óra el van múlva, de még muszály folytassam a tanulást, sőt még a teológiára is kell megirjam az egyik dolgozatom, mert lejár a határidőm. Épp az egyik barátnőmnek irtam, hogy nem tudtam ma menni ügyeletbe, de majd ügyeletezek itthon a könyvek mellett, mivel nagy valószinűséggel nem lesz időm lefeküdni. Reggel pedig gyülekezetbe megyek, és örülök annak, hogy ez egy különleges vasárnap, mivel advent első vasárnapja. Az adventtel kapcsolatos gondolataim megosztom veletek majd holnap (helyesebben ma este).
Kivánok nektek egy nagyon áldott vasárnapot, menjetek gyülekezetbe és engedjétek, hogy Isten beszéljen veletek, de az Igének ne csak hallgatói legyetek, hanem megtartói is legyünk. Valaki igy fogalmazott " Isten Igéje a fülemen bejön, a számon pedig kimegy". Bárcsak ez tényleg igy lenne az életünkben ezen a mai napon is, és mindennap. Vállaljuk fel Krisztust a munkahelyen, a barátok, kollegák előtt, a családban, és mindenhol ahol megfordulunk. Hogyha Ő nem széggyelt minket, bűneinket sem, hanem felvállalt (habár nem ezt érdemeltük), akkor mi se szégyeljük Őt, szentet, a tisztát, a szeplőtelent és vállaljuk fel, hogy hozzá tartozunk. "A kereszthordozás elhivása azt jelenti, hogy meghalsz az önérdekednek, és keresztre feszited tested vágyait, hogy igy láthatóvá legyen benned Krisztus élete". Az Igére visszatérve, valaki azt mondta, hogy "Ahhoz, hogy Isten igéje elérje a "maximumot" az életemben, ahhoz kell egy egészséges passzivitás, egészséges aktivitás és aztán egy csodálatos radioaktivitás. Passzivitás: úgy állsz az Úr előtt, h itt vagyok, legyen a Te akaratod szerint, cselekedj velem akaratod szerint. Aktivitás: cselekszem is, amit megértettem. Ennek a gyümölcse: sugározni kezd az életem." Adja az Úr, hogy a mi életünkben is megvalósuljon ez a három dolog, és tényleg teljes szívvel Érte és Neki éljünk, és másokat is Hozzá vezethessünk!
Legyünk fény és só ebben a sötét és megromlott világban!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése