Utolsó adventi hét...

Egy nappal közelebb a Szeretet ünnepéhez. Ma reggel mikor felkeltem akkor a János első levelét olvastam és olyan jó volt, hogy nem csak úgy végig olvastam, hanem jobban elmélyülhettem benne és végig gondolhattam az igék igazságait. Ez a levél leginkább a szeretetről szól, Isten hozzánk való szeretetéről, a bűnbocsánatról, ha "megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsájtja bűneinket, és megtisztit minket minden gonoszságtól"(1Jn1,9), Krisztus parancsolatainak a megtartásáról, az új parancsolatról, ami a szeretet parancsolata. Leginkább két ige ragadott meg engem, az egyik az az Isten szeretetéről "...Isten a szeretet. Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világban, hogy éljünk Őáltala. Ez a szeretet, és nem az, ahogy mi szeretjük Istent, hanem az, hogy Ő szeretett minket, és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért."(1Jn4,8b-10) Karácsonyra készülünk, amikor a Fiút ünnepeljük és azt, hogy Ő eljött a világban, és nem tekintette zsákmánynak, hogy az Atyával egyenlő, hanem megüresitette önmagát és emberi formát vett fel, hozzánk hasonlóvá vállt kivéve a bűnt. Ő eljött a szegényekhez, hogy meggazdagitsa őket, az erőtlenhez, hogy megerősitse, a betegekhez, hogy meggyógyitsa, és Ő elakar jönni ezen a karácsonyon hozzád is, hogy egy új életet adjon neked, hogy megtsztitson minden bűntől és méltóvá tegyen az Ő országa számára. Vajon talál-e nálad helyet, megszülethet-e a szivedben? Vagy te is kirekeszted Őt mint ezelőtt kétezer éve, és egy hideg istálóban küldöd? Ő szeret téged, és Ő azt akarja, hogy ezen az ünnepen betöltse a szived, otthonod szeretettel, hogy tudjad igazán a Szeretetet ünnepelni a szeretet ünnepén.
A másik ige pedig "Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha valamit az Ő akarata szerint kérünk, meghallgat minket. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy már megkaptuk, amit kértünk tőle."(1Jn5,14-15) Ez újra a kitartó imádkozásra bátoritott és arra, hogy merjek nagy dolgokat kérni tőle, mivel Ő megadja. Erre bátoritalak benneteket is, mivel még a következőket is mondta ma nekem: "Ha ablakot vág is az Úr az égen, még akkor is hogyan történhetnék meg?(2Kir7,2) Legyen hitetek Istenben.(Mk11,22) Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni.(Zsid11,6) Istennél minden lehetséges.(Mt19,26) Próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregek Ura, hogy nem nyitom-e meg nektek az ég csatornáit, és hogy nem árasztok-e reátok áldást bőségesen?(Mal3,10) Ne önmagunkban bizakodjunk, hanem Istenben.(2Kor1,9)"
A nap többi részében a teológiai dolgozataim irtam, és arra tanultam.
Mivel ez a hét még advent, ezért arra gondoltam, hogy egy kedvenc adventi versem, amit régen nagyon sokat szavaltam felteszem nektek a blogomra. Úgy olvassátok el, hogy megértsétek az üzenetét.
Eljön
Advent. Szelíd zengésű üzenet
Eljön. Eljön.
Beteg - a gyógyulásod,
rab -a szabadutásod,
halot - az életed.
Szomorú - most jön az öröm,
erõtlen - most jön az erõ,
éjbe járó, hajnalra váró
fölkell a fény neked.
Zendül az ág,
zendül a föld,
Isten üzen...
Eljön. Eljön.
Advent, Advent.
Advent. Dörög rendíthetetlen
kemény királyi üzenetben.
Eljön. Eljön.
Ha elkerülöd a mosolyban,
Eléd kerül, mint könny, sikoltás.
Ha bölcsõben meg nem látod,
Utadat állja, mint koporsó,
Eljön az Első és Utolsó.
Ha mint templom szelíd harangja
Nem talált szíveden a hangja,
figyelmeztetések tüzében hallod
majd meg e hangot.
És rombadőlhet minden oltár,
Elnémulhat zsolozsma, zsoltár,
Házad küszöbén fog megállni,
vagy az éj titkos csendjében fogod
közelgõ lépteit meghallani.
Eljön. Eljön.
Ki nem kerülheted,
Ha kikerülöd, mint kegyelmet,
ugy kell bevárnod, mint ítéietet.
Hallod? Hallod?
Mozdul az ég!
Mozdul a föld!
Isten üzen!
Eljön. Eljön.
Advent. Advent.
(Túrmezei Erzsébet)
Ebben az utolsó adventi hétben kivánom kedves barátom, hogy a nagy sürgés forgásban, ajándékok készitésében, bevásárlásban, takaritásban legyen időd csendben lenni, gondolkozni az ünnep igazi üzenetén, hogy úgy tudd bevárni mint kegyelmet azt Aki jön, és nem mint itéletet.